Hónap: 2025 szeptember

 

Szeptember 24–28. között ismét életre kel Temesvár magyar közösségének legnagyobb kulturális rendezvénye, a Temesvári Magyar Napok. A város központja öt napon át pezsgő találkozóhellyé alakul, ahol a hagyomány, a kultúra, a közösségi élmény és a szórakozás kéz a kézben járnak.

A rendezvénysorozatot a Temesvári Nemzeti Operában tartott nyitógála indítja, amelyen a Sárik Péter Trió és Koszika közös koncertje repíti különleges zenei világba a közönséget.

A következő napokban minden generáció megtalálhatja a számára legkedvesebb programot: a legkisebbeket Bogyó és Babóca-filmvetítés, kézműves játszóház, bábelőadás és vidám gyermekkoncertek várják. A fiataloknak különleges helyszín lesz a Techesvár – Fiatalok utcája, ahol játékok, közösségi élmények és fergeteges bulik garantálják a jókedvet.

A felnőtteket gazdag kulturális kínálat csábítja: színházi előadások, irodalmi estek, könyvbemutatók, történelmi séták, valamint izgalmas kerekasztal-beszélgetések. A közönség betekintést nyerhet a Bánság sokszínű kulturális örökségébe, és együtt gondolkodhat a jelen és jövő kérdéseiről meghívott szakértőkkel és közéleti szereplőkkel.

Idén is kihagyhatatlan élmény lesz a Hunyadi-kastély parkjában zajló hagyományőrző bemutatók sora: középkori tábor, fegyverbemutatók, solymászat, íjászverseny és a Temesvár 1552-es ostromát felelevenítő nagyszabású színjáték. A hangulatot fáklyás felvonulások, tűzzsonglőrök és reneszánsz zene fokozzák.

A zenekedvelők sem maradnak élmények nélkül Szakács Erika, Hungarian Rhapsody, Sin Seekas és végül, de nem utolsósorban Rúzsa Magdi és az EDDA művek koncertje teszi felejthetetlenné az idei Temesvári Magyar Napokat.

Az esemény mindenki számára nyitott: gyerekek, fiatalok, családok és idősebbek egyaránt megtalálhatják benne a számukra értékes és maradandó élményeket. A Temesvári Magyar Napok egyszerre szól a hagyományainkról és a jövőnkről, a közös értékekről és a közösségi együttlétről.

Idén, Tíz Évesek lettünk, gyertek velünk, ünnepeljük meg az alkalmat és találkozzunk minél többen Temesvár központjában!

Idén is folytatódik a Filmtettfeszt Magyar mesterművek sorozata, ezúttal a 35 éves Meteóval, a 30 éves A részleggel, a 20 éve bemutatott Sorstalansággal, illetve az 1987-ben bemutatott Zuhanás közben-nel, amely különleges ajánlással érkezik a programba: a fesztivál díszvendége, Pogány Judit ajánlotta egyik, szívének kedves munkájaként. A filmeket nem csak Kolozsváron vetítjük.

Kisemberek ámokfutása Pogány Judit ajánlásával: Zuhanás közben

Wolf szőke, jóképű és videókkal seftel egy bandák uralta piacon, hogy meglephesse a barátnőjét, aki már rég elhidegült tőle. Nóra elhanyagolt negyvenes, teljes magányban él elmebeteg férjével összezárva, többféle frusztrációját nagy mennyiségű alkohollal hígítja. Kettejük sorsa egy nem igazán legális meló kapcsán fonódik össze, a világgal szembeni gyűlöletük forrása különböző, mégis közös sodorba terelődik. Útjuk olykor keresztezi egy párkapcsolati gondokkal küszködő taxisét, aki hol pincérlány barátnőjével próbál zöldágra vergődni, hol a házát tákolja.

„Ez egy ilyen nap” – hangzik el többször is a filmben, de azt is mondhatnánk: ez egy ilyen korszak. A történetet mozgató személyes frusztrációk és depresszió hátterében ugyanis a rendszerváltás előtti kilátástalan, sivár, a kisembernek túl sok boldogulási lehetőséget nem nyújtó nagyváros áll, ahol a párkapcsolati drámák passzív cirkuszi szemlélői a szomszédok – bár az illegalitás határán zajló pénzszerzési kísérletek nem feltétlenül térhez vagy korhoz kötöttek, és a gyilkos indulatot szülő gyűlölet is bárhol, bármikor visszacsaphat arra, akiben felgyülemlett.

A Zuhanás közben-t a Nórát alakító Pogány Judit választotta egyik személyes kedvenceként a Filmtettfeszt műsorába: „A Zuhanás közben című film izgalmas munka volt Kaszás Attilával, Kováts Adéllal, Sinkó Lászlóval! A témaválasztás egy újsághír alapján történt, tehát nem hamis kitaláció. A film megelőzte korát – így szoktuk mondani –, mivel a bemutató idején még Magyarországon nem voltak divatban a »maffia« jellegű leszámolások, de nem sokkal utána történt a híres Aranykéz utcai robbantás” – mesélte szervezőcsapatunknak. Nóra megformálásáért elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb női alakításért járó díját, és az ebből a filmből készült bemutató anyag alapján kérte fel egy szerepre Michael Haneke a 90-es évek elején.

A filmet a fesztivál díszvendége, a 80 éves Pogány Judit, a Nemzet Színésze tiszteletére vetítjük. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Kafkai hangulatú, betiltott road-movie: 30 éves A részleg

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért…

A részleg abszurdba hajló road movie arról, hogyan próbálják megtörni és eltüntetni a gondolkodó embereket az elnyomó rendszerek. Gothár Péter egy kafkaian rémálomszerű, de minden porcikájában ismerős világot tár elénk, amely pusztulófélben lévő ipartelepeivel, áporodott szobabelsőivel és a természet egyre kietlenebbé váló képeivel tökéletes vizuális hátteret talál Bodor Ádám novellájához.

Weisz Gizellától minden állomáson elvesznek valamit egy értelmetlen magyarázat kíséretében, és elcserélik valami másra, amit vagy nem szeret, vagy nincs rá szüksége. A nő jó képet vág hozzá, mert nem tehet mást. Hol szomorúnak, hol őrültnek, hol bölcsnek tűnő mosolya az ő túlélési stratégiája. Általa a konkrét tértől és időtől elemelt film a kelet-európai elnyomás allegóriájává válik.

A film forgatását az utolsó pillanatban leállították: a 80-as évek elején stilizált magyar film sem kritizálhatta a romániai rendszert. Utána a rendező évről évre próbálta megvalósítani a filmtervet, míg végül az 1989-es fordulat után, szűk költségvetésből végre elkészíthette. A forgatás Kolozsváron és Balánbányán zajlott, operatőre az alapos helyismerettel rendelkező Vivi Drăgan Vasile volt, és több román színész is látható a vásznon. A részleg versenyzett Cannes-ban és Karlovy Varyban – a csehországi fesztiválon elnyerte az ökumenikus zsűri dicséretét –, az 1995-ös Magyar Filmszemlén pedig bezsebelte a fődíjat és a külföldi kritikusok díját. Univerzális üzenetének köszönhetően az elmúlt három évtized alatt mit sem vesztett erejéből.

A részleg kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film alapjául szolgáló novella írója, Bodor Ádám. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Posztapokaliptikus disztópia magyar módra: 35 éves a Meteo

Közeljövő, Közép-Európa. Egy lerohadt metropoliszban az anyagias Berlioz, az erőember Verő és a meteorológus Felhőcske a gyors meggazdagodás lehetőségét kutatja. Nincs sok idejük, mert a negyedet lebontása ítélte a vezetőség, tervükbe pedig egy gyönyörű nő is bekavar…

A Meteo science fiction, azon belül disztópikus, poszt-apokaliptikus jövőfilm, műfaját tekintve igazi ritkaság a magyar filmtörténetben. Címe jelzi, hogy alkotóik saját korukról vázolnak fel helyzetjelentést, s bár a Meteo előkészítésekor Monory Mész András és Bereményi Géza még nem sejthette, hogy az 1988-ban leforgatott film bemutatója 1990-ben, egy alaposan megváltozott világban lesz, a benne ábrázolt, haldokló, fakó világ ráérez a szocialista rendszer közelgő összeomlására. A csak egyetlenegy nagyjátékfilmet rendező Monory Mész András a rendszerváltás utáni káoszból is felvillantott valamit, amikor a koszszürke, hidegkék metropolisz vezérlőelveként a gyors meggazdagodás délibábját nevezi meg. A Meteo azonban nem csupán a rendszerváltó korszak időkapszulája: a megbolonduló időjárással korunk klímakatasztrófáját is előrevetítette.

A film a korabeli underground zenék hangulatát is felhasználja: Felhőcskét a Kontroll Csoport egyik alapítója, Kistamás László játssza, az indusztriálisan merengő zenét a Trabantból, Balatonból, Európa Kiadóból ismert Másik János és Szemző Tibor szerezte, a bulijelenetben pedig a legendás Fekete Lyuk koncertjeinek levegője árad.

A Meteo kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film rendezője, Monory Mész András. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Felnövéstörténet a náci pokolból: 20 éves a Sorstalanság

Köves Gyuri átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal, Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek, flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegben, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel, amíg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl… – biztat a Sorstalanság, a Nobel-díjas Kertész Imre leghíresebb, önéletrajzi ihletésű regényének máig egyetlen filmes adaptációja.

Köves Gyuri pokoljárása lineáris narráció helyett epizódok füzéreként, mozaikszerű tablóként elevenedik meg a vásznon, a holokauszt egyetlen szereplő tragédiája helyett a körülötte örvénylő arcokból, életképekből, apróbb-nagyobb eseményekből bontakozik ki. Az epizódok valóságtól elemelt vizuális ábrázolása Pados Gyula operatőri munkájának, hangulata pedig az olasz mester Ennio Morricone zenéjének is köszönhető.

A filmdráma az akkor operatőrként már világhírű Koltai Lajos első rendezői munkája (egyetlen ilyen követte még azóta, a közelmúltban bemutatott Semmelweis), amely máig a magyar filmtörténet egyik legnagyobb szuperprodukciójának számít. Magyar–német–brit koprodukcióban készült 2,5 milliárd forintos költségvetésből, minden korábbinál nagyobb épített díszletben, minden korábbinál több beszélő szereplővel: 145 színész, mintegy 10 000 statiszta dolgozott a közel 100 fős stábbal a nagyjából 70 000 méter filmszalagra rögzített alkotáson.

A film kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a Sorstalanság kulcsszereplőjét, Citrom Bandit alakító Dimény Áron. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

 

A Vásárhelyi Forgatag idén tizenkettedik alkalommal várta a látogatókat, és ismét bebizonyosodott: a közösség ereje, a kultúra szeretete és a családbarát szellemiség minden körülményt felülír, ugyanis esőben is teltházzal zárult a rendezvény.

Bár a vasárnapi zárókoncerten a Bagossy Brothers Company fellépését folyamatos eső kísérte, a Vár megtelt lelkes közönséggel. Nagy Éva, szervező, Marosvásárhelyért Egyesület elnöke hangsúlyozta: a résztvevők kulturáltan és fegyelmezetten szórakoztak, az eső pedig nem szegte kedvét az együttesnek sem, amely a tőlük megszokott energiával adott emlékezetes koncertet.

A szervezők a hatóságokkal, a katasztrófavédelemmel és az egészségügyi szolgálatokkal együttműködve mindent megtettek a biztonságért, így nagyobb probléma nem történt – egyetlen kisebb balesetet regisztráltak: valakinek kiment a bokája.

„Az időjárás egész vasárnap próbára tett bennünket, ám igyekeztünk a lehető legtöbb programot áthelyezni beltéri helyszínekre vagy fedett helyszínek alá. Így a programok mintegy 80%-a megvalósult. Elsősorban a babáknak szóló, szabadtéri események maradtak el.

Borkert – újra teltházas siker

Második alkalommal került megrendezésre a Borkert, amely már tavaly is óriási népszerűségnek örvendett. Idén nagyobb helyen, még több ülőhellyel készültünk, de ez sem bizonyult elegendőnek. A Kárászteleki pincészet és a Pannonhalmi pincészet házikója, valamint a Friza és Friza Rosé borok vitték a prímet, a Carassia Blanc de Blancs pezsgő pedig szintén nagy sikert aratott. A vásárhelyi közönség igazolta az elképzelésünket, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol a koncertek után is együtt lehetnek a forgatgozók.

Kultúra minden mennyiségben

A Vásárhelyi Forgatag hagyományosan családi rendezvény, amely minden korosztály számára kínál programokat. A hét folyamán kétszer töltöttük meg a Kultúrpalotát, négyszer a Nemzeti Színházat, kétszer a Spectrum Színházat, valamint a Teleki Téka udvarát is koncerttel, könyvbemutatókkal.

Kiemelkedő esemény volt a 18. Erdélyi Néptánc Antológia, amelynek idén Marosvásárhely adhatott otthon. „Az Antológián 11 együttes 12 produkcióval mutatkozott be, amatőr néptáncosok Erdély minden szegletéből. Volt versenyjellege is a rendezvénynek, de a hivatásos táncosoknak ugyanúgy szólt, mint a folk iránt érdeklődőknek”  – mondta Törzsök Hunor, a szervező Borsika Néptáncegyüttes csoportvezetője. Az Antológia a szó minden értelmében igazán színesítette a Forgatagot: nem csak programban, de élményszába ment, amikor 360 színes népviseletbe öltözött táncos vonult fel a Marosvásárhelyi Várban.

Folkudvar és kézműves programok

A Folkudvarban is a néphagyomány kapta a főszerepet, ez a program évek óta a Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány égisze alatt valósul meg: a kicsik és nagyok egyaránt belekóstolhattak a népi mesterségekbe, néptáncba és népmesébe. Több mint ezer érdeklődő fordult meg a kézműves foglalkozásokon, 400 gyerek alkotott, és a kézműves alapanyagokból is hiány alakult ki a nagy érdeklődés miatt, amit azonnal sikerült pótolni. Az élő mesemondásokon idén már tömegek vettek részt, a szülők is együtt ültek be gyermekeikkel – emelte ki Bálint Erika, az idei rendezvény főszervezője.

Újdonságok és családi élmények

A Csicsergő családi- és gyerekprogramok 0-14 évtől szóltak mindenkinek. Az idei év újdonsága volt itt a Piros Orr bohócdoktorok jelenléte, akik igyekeztek jó hangulatot teremteni a vár minden szegletében a legváratlanabb pillanatokban is. Kiemelkedő programpont volt a másodjára megszervezett családi olimpia is, amelyből sikerült hagyományt teremteni.

A fiatalok megszólítása hatalmas kihívás, idén az Ifi-sétány programjai és a Digitális aréna is nekik készült, de elmondható az is, hogy idén kapták a legnagyobb figyelmet a sérült gyerekek és az őket nevelő családok is.

Ahogy a Duma tér előadásain is évről évre nagyobb az érdeklődés, úgy a szervezők hiszik, hogy az új programjaik is ugyanúgy a forgatagozók kedvére valók lesznek majd.

Tiszta Vár – felelős szervezés

A rendezvény bontása már zajlik, a szervezők ígérik, hogy a Várat úgy adják vissza, ahogy átvették. A Forgatag ideje alatt is kiemelt figyelmet fordítottak a tisztaságra, a szemétkezelésre, hogy a több ezer látogató ellenére is rendezett környezet fogadja a látogatókat.

A Vásárhelyi Forgatag 12 éve a közösség ünnepe, ahol a kultúra, a bor, a családi programok és a közösségi élmények találkoznak. Idén sem volt ez másként: az időjárás próbára tett bennünket, de a közönség kitartása és a szervezők rugalmassága garantálta, hogy a Forgatag minden várakozást felülmúljon. A szervezők elmondták, jövőre újra lesz Vásárhelyi Forgatag, a 13. kiadást 2026. augusztus 26. és 30. között szervezik.