Szerző: Adrien

Annak ellenére, hogy jóval kevesebb pénz áll rendelkezésre, változatos programmal várják a résztvevőket az idei városünnepre, amelyen minden eddigi programkategória megmarad. A 33. Szent György Napokra április 24-e és május 3-a között kerül sor. Az idei terveket szerdán ismertette Sztakics Éva alpolgármester, Knop Ildikó programkoordinátor, Damian Diana, a Kónya Ádám Művelődési Ház igazgatója és Erdély András szóvivő.

Sztakics Éva elmondta: célul tűzték ki, hogy a kisebb költségvetés minél kevésbé érződjék a Szent György-napi kínálatban.

– Pénz nyilván kevesebb van, hisz egyrészt még mindig nincs országos költségvetés, másrészt van néhány nagyberuházás, jelentős önrésszel. Örömmel jelentem ugyanakkor, hogy ennek ellenére, a városi művelődési intézmények segítségével és közreműködésével sikerült megszokottan gazdag kulturális műsorkínálatot összeállítani – jelentette ki az alpolgármester.

A rendezvény két fő része változatlan marad: április 24-e és 30-a között lesz a kulturális hét, az első májusi hétvégén, 1-je és 3-a között lesz a fesztiválhétvége és vásár.

– A nyitóhangversenyre, amely ismét egy helyi nagyprodukció, április 24-én, pénteken 19 órától kerül sor a Krisztus Király templomban. Idén, 2024-hez hasonlóan, három részben, zongoraszóló-zenekar, illetve vokál-szimfonikus kombinációra épül. Az első mű a legismertebb amerikai zeneszerző, George Gershwin méltán híres Kék rapszódiája, a dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének egyik leghatásosabb darabja. Ezt követi Szergej Rachmaninovnak, a 20. század egyik legnagyobb zongoravirtuózának, az orosz romantikus iskola utolsó óriásának remekműve, a II. zongoraverseny. A koncert Wolfgang Amadeus Mozart Koronázási miséjével zárul. Fellépnek: Selaru Berta Bianca és Szőcs Botond. Szólisták: Sebestyén-Lázár Enikő, Löwenberger Orsolya, Nicolae Simionov, György Levente. Közreműködik a Csíki Kamarazenekar, a Georgius Kamarazenekar, a Vox Humana Kamarakórus, karnagy Szilágyi Zsolt Herbert, a Marosvásárhelyi Filharmónia kórusa, karnagy Albert Zsuzsa Katalin, valamint a Pro Musica és Laudate kórusok tagjai, karnagyok Sipos Zoltán és Lőfi Gellért. Vezényel Werner Gábor – részletezte Sztakics Éva.

A kulturális hét színházi előadásait négy társulat szállítja. Az Andrei Mureșanu Színház a Masca Színházzal közösen Mein Kampf címmel egy bemutatóval készül, illetve megnézhetjük Csehov Ványa bácsiját és a Tizenkettedik éjszakát is. Székely Csaba Bányavirág című drámáját a Yorick Stúdió játssza, éppen úgy, mint a Diktátor születése című darabot. A Csíki Játékszín a Koldusopera zenés-szatirikus darabbal jelentkezik, Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház művésze az Illúziók című egyéni esttel lép fel az Orfeumban. Továbbá Hedry Mária Borbála című színművét is bemutatják.

A tánc- és mozgásszínház kategóriában három előadásra kerül sor: a Háromszék Táncszínház a Tükör című produkcióban vonultatja fel a székely vidékek megannyi táncát, az M Studio: a Lift2-vel, és a látványos Fire Flow tűztánccal vesz részt a programsorozatban.

Nem maradnak el a gyerekprogramok: a Cimborák Bábszínház a Ha én felnőtt volnék, a Csodaszarvas és a Kapitány és a Narancshal című előadásokat tartja műsoron. Ebben a kategóriában két vendégelőadásra kerül sor: az Udvarhely Bábműhely: Az öreg király hagyatékát, a Temesvári Csíki Gergely Színház a Hattyútündért mutatja be.

A kulturális hét koncertjein Mosonmagyaróvár testvérváros támogatásával fellép a Moson Big Band, az Evilági Classic 15 éves jubileumi koncerttel jelentkezik kiegészülve egy vonósnégyessel, Agárdi Szilvia jótékonysági előadást tart, lesz Össztoszteron koncert és Classical Singers operett est is.

Az irodalmi műsorok keretében lesz több író-olvasó találkozó az Orfeum kulturális befogadó térben, Száraz Miklós György babérkoszorús és József Attila-díjas író és Dresch Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes és kiváló művész estjére pedig a Székely Nemzeti Múzeumban kerül sor.

Knop Ildikó szerint az ünnepet „nem csak a nagy nevek, hanem a találkozás, a családi hangulat, a közös élmény, egy baráti társaságban elfogyasztott pohár bor is adja”. A főszervező ismertette a városnapokkal kapcsolatos változásokat.

– Egyetlen színpad lesz felállítva a Főtéren. Ezen délelőtt a közösségi műsorok kapnak helyet, amelyek a korábban a Közösségi színpadon voltak, este pedig erdélyi előadók lépnek színpadra, napi két koncert keretében. A Borudvar a Kónya Ádám Művelődési ház udvarára, az 56-os emlékparkba költözik, itt a három napra öt koncertet terveznek. A Gyermekváros a fesztiválhétvégén, szombaton és vasárnap üzemel az Erzsébet parkban. A The Base – az ifjúság bázisa, színes programkínálattal, előadásokkal, beszélgetésekkel és koncertekkel idén is az egykori dohánygyár udvarán kap helyet. A programot az iskolák diáktanácsaival szoros együttműködésben alakították ki. Jelenleg is fut az ifjúsági tehetségkutató lemezlovasok számára. Az elektronikus zenei producerek március 27-éig jelentkezhetnek a Bázis zenei programjába – mondta a programkoordinátor.

A közösségi műsorokra április 17-én éjfélig várják a jelentkezőket. Fontos tudni, hogy idén a Színpadon 10 és 17 óra között lesznek a közösségi műsorok, és a jelentkezési idősávok rövidebbek lesznek, mint tavaly, ezért érdemes időben jelentkezni. A jelentkezéssel a csoportok elfogadják és vállalják, hogy a számukra kijelölt időintervallumban lépnek színpadra. A jelentkezéssel kapcsolatos részletes információkat a Szent György Napok honlapján találnak, a jelentkezési űrlap IDE kattintva elérhető.

Damian Diana elmondta: már lehet jelentkezni a vásárra. Erdély legnagyobb kézműves vásárára idén is a Kós Károly utcában kerül sor, az őstermelők a Lábasház előtti szakaszon kapnak majd helyet.

– Újdonság idén a vásárképben, hogy egy központi étkezési csomópontot is kialakítunk a volt Bodok szálló előtti parkolóban, a lacikonyhák és utcai gyorsétkezdék egy része egy helyen lesz elérhető. Így egy asztaltársaság több tagja együtt fogyaszthatja el a különböző árusoktól vásárolt eledeleket – mondta a Kónya Ádám Művelődési Ház vezetője.

Az intézmény várhatóan április elején írja ki a licitet a közélelmezési egységek számára. A versenytárgyalás feltételeit, a helyek elfoglalásának szabályzata a szentgyorgynapok.ro és a www.kultura.ro weboldalakon lesz elérhető. Idén is lesz civil sétány, a felhívást hamarosan meghirdetjük – tette hozzá Damian Diana.

Elhangozott: várják az önkéntesnek jelentkezését, határidő április 4-e. Jelentkezni egy online űrlap kitöltésével lehet. Alsó korhatár 15 év, a 18. életévét nem betöltött jelentkezőktől szülői beleegyezés szükséges.

A jegyeladás várhatóan március 24-től indul. A jegyek ára 40 és 60 lej között változik, ezeknek egy ötöde féláron lesz elérhető diákok, nyugdíjasok és nagycsaládos kártyával rendelkezők számára. Jegyeket online az eventim.ro oldalon, vagy személyesen a városi jegyirodában (Szabadság tér 1. szám) lehet beszerezni. Az iroda hétköznaponként 8 órakor nyit és hétfőtől szerdáig 16, csütörtökön 17, pénteken pedig 15 óráig tart nyitva. A diákok, nyugdíjasok és nagycsaládosok kedvezményes jegyeket kaphatnak, ezekhez kizárólag személyesen, a jegyirodában, a jogosultságot igazoló dokumentum felmutatásával lehet hozzájutni.

További információk, részletes leírások a szentgyorgynapok.ro oldalon lesz elérhető.

Március 19-20. között tartotta Kolozsváron, az Orosz Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös gondozásában újonnan megnyíló Kolozsvári Magyar Szalon rendezvénytermében éves közgyűlését, valamint az azt követő szakmai napjait az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség.

Mint ismeretes, a 2019-ben létrejött szervezetet kilenc erdélyi fesztivál alapított, céljuk pedig már a kezdetektől a jelentős kulturális értékeket képviselő rendezvénysorozatok közötti szakmai együttműködés megteremtése, valamint a közös érdekérvényesítés kialakítása.

A Szövetség kötelékében – a folyamatos bővülést követően – olyan jelentős nyári fesztiválok találhatók, mint a nagyszebeni Ars Hungarica fesztivál és a Hungarikum Napok, a Brassói Magyar Napok, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, a Fehér Megyei Magyar Napok, az Erdély 15 városában működő Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, a nagybányai Főtér Fesztivál – Nagybányai Magyar Napok, a Hunyad Megyei Magyar Napok, a Kolozsvári Magyar Napok, a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó, a Méra World Music Fesztivál, a Partiumi Magyar Napok, a kézdivásárhelyi Sokadalom, a Szent György Napok, a Kolozs megyei Szent István-napi Néptánctalálkozó, a nagyváradi Szent László Napok, a Temesvári Magyar Napok, valamint a Vásárhelyi Forgatag.

A Szövetség célja a tagság szakmai támogatása, valamint rendezvényeik népszerűsítése. A közös programok szervezése érdekében a Szövetség együttműködéseket alakított ki hazai és külföldi szakmai szervezetekkel és intézményekkel is, valamint Erdélyben tevékenykedő közösségek támogatását célzó jótékonysági eseményeket is szervez.

A mostani, kolozsvári tanácskozást megelőzően a fesztiválok képviselői részt vettek a 17. Kolozsvári Magyar Napok beharangozó sajtótájékoztatóján, mely egyben a nagyközönség számára is hamarosan megnyíló Kolozsvári Magyar Szalon sajtóbemutatója is volt, majd ezt követően – és a közgyűlés keretében – áttekintették az elmúlt időszak legfőbb eseményeit, az idei év – fesztiválszervezés szempontjából – legfontosabbnak vélt kihívásait, és közösen azonosították be a jövőbeli együttműködési lehetőségeket.

A szakmai napok keretében a jelenlévők először az egyes erdélyi magyar rendezvénysorozatok grafikai-arculati jegyeit ismertették, amelyeket közösen – Könczey Elemér grafikus vezetésével – ki is elemeztek, ezt követően pedig dr. Kádár Magor egyetemi oktató, kommunikációs szakember előadását hallgatták meg a fesztiválmárkák online megjelenésével kapcsolatban. Másnap Király Attila mesterséges intelligencia- és digitális stratégia-szakértő előadásán vehettek részt, melynek fókuszában MI-korszakában működő weboldalak új funkciói álltak.

A Szövetség tagjai egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyar fesztiválok sikeres megszervezése, valamint a szervezőcsapatok szakmai fejlődése érdekében a közeljövőben tovább folytatják a kolozsvárihoz hasonló tanácskozások megszervezését, hogy továbbra is élő kapcsolat legyen azok között, akik e nagyszabású nyári rendezvénysorozatok lebonyolításáért felelnek.

Az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség sajtóközleménye

Véget ért a 20. Ars HUNGARICA fesztivál, amely idén is bizonyította, hogy Erdély egyik legfontosabb magyar kulturális eseménye. A tíz nap során több mint háromezer látogató vett részt a rendezvényen: koncerteken, színházi előadásokon, könyvbemutatókon, kiállításokon, gyermekprogramokon és közösségi eseményeken.

A fesztivál, a jubileumi kiadáshoz méltó módon, november 7-én kezdődött a Brukenthal Múzeumban a Magyar grafikusművészek kortárs gyűjteményét bemutató kiállítással, amelyen magyar és román állami vezetők is részt vettek. Ezt követte az Opera Gála a Thalia Díszteremben, ahol Jávorka Ildikó, Molnár Levente és Sándor Szabolcs léptek színpadra. A hét során számos esemény várta a látogatókat: kiállításmegnyitók, klasszikus zenei koncertek, irodalmi események, gyermekeknek szóló előadások, humorest és színházi előadás színesítette a kínálatot.

Az eseményt Demeter András István Románia Kulturális Minisztere látogatta meg. „Államtitkárként több alkalommal jártam itt, különösen a 2007-es Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa év előkészítésében vállalt felelősségem miatt. Később, az előző mandátumom idején is visszatértem hivatalos ügyekben. Miniszterként azonban ez az első látogatásom, amelyre a magyar kulturális hét adott alkalmat. Régi ígéretem volt a kollégáknak, hogy egyszer mindenképp szeretném személyesen átélni a nagyszebeni kulturális sokszínűségnek ezt a magyar vonatkozását. Így régi adósságot törlesztettem, most végre eljutottam az Ars HUNGARICA-ra… Nagyszeben eddig is példát mutatott a kultúra támogatása terén, és ez a jövőben is így marad. A 2007-es év igazi ugródeszka volt. Azóta a város szintet lépett, és továbbra is pezseg, ez pedig rendkívül fontos” – hangsúlyozta a kulturális miniszter.

Závogyán Magdolna Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúrával megbízott államtitkára is jelen volt Nagyszebenben és kiemelte, hogy “Nem határon túliak, hanem határtalanul magyarok vagyunk!” – idézve Kányádi Sándort.
“Minden fesztivál ünnep. Az ünnep pedig remek alkalom a találkozásra, a megállásra, a számvetésre és az elmélyülésre. Ha mindezt a művészet, a kultúra kötőerejével teremtett közösségben élhetjük meg – az kegyelmi állapot. A nagyszebeni fesztiválszervezők immár két évtizede pontosan tudják, hogy az üzenet csak akkor ér célba, ha azt a legmagasabb szakmai-művészeti minőségben közvetítjük. Lenyűgöző az Ars Hungarica Fesztivál műfajgazdag kínálata, a hagyományőrzés és a kortárs művészetek gördülékeny egybesimítása.
Köszönöm a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete vezetőinek és minden munkatársának a kitartó, hittel végzett munkát, a szervezés áldozatos erőfeszítéseit, és azt az emberi és szakmai elkötelezettséget, mely nélkül ez a fesztivál nem lehetett volna ilyen sikeres, húsz éve tartó, messze földön ismert vállalás” – emelte ki beszédében az államtitkár asszony.

A tíz nap alatt összesen:
Öt kiállítás nyílt meg (többek között a XXV. Nemzetközti Magyar Fotószalon, Demeter János Barokk… természetesen, Szerelem az évek tükrében)
Négy komolyzenei koncert hangzott el, köztük Fejes Krisztina, Szőcs Henrik zongoraestjei és a Rózsafa Éneke koncert.
Négy színházi, táncszínházi és bábszínházi előadás volt összesen (pl. Zénó az elképesztő madárijesztő, Laci ürge, Emigránsok, Hatalmi arcok)
Öt irodalmi est és könyvbemutató várta a közönséget
Egy táncelőadás és egy táncház tette teljessé a programot
volt még: közösségi esemény, vezetett városi séta, civilek szakmai beszélgetése és előadás.
Eseményeket nem csak Nagyszebenben, hanem Vizaknán is szerveztek, ahol a VallásTérKép kiállítás és egy előadás várta az érdeklődőket, a szórványközösségek bevonása pedig tovább erősítette a fesztivál küldetését.

A HÍD Egyesület és partnerei 20 éve dolgoznak azon, hogy a magyar kultúra látható és átélhető legyen Nagyszebenben és környékén. A jubileumi kiadás ismét bizonyította: az Ars HUNGARICA nem csak programsorozat, hanem találkozási pont közösségek, művészetek és kultúrák között.

Jubilál az Ars HUNGARICA, a térség sokszínű magyar kulturális fesztiválja, amely idén huszadik alkalommal várja a közönséget november 7. és 16. között.

Sokszínű műsort kínál a 20. ARS HUNGARICA fesztivál Nagyszebenben és környékén

Huszadik kiadásához érkezett az Ars HUNGARICA fesztivál, Nagyszeben magyar, sokszínű kulturális programsorozata, amely 2025. november 7. és 16. között várja a közönséget. Az esemény, amely mára Erdély és a Kárpát-medence fontos kulturális rendezvényévé vált. A fesztivál műsorkínálatában hagyományos és modern művészeti ágak, stílusok váltakoznak, minden korosztálynak kínálva kedvére való előadást, eseményt.

Képzőművészet és kiállítások

A 20. Ars HUNGARICA nyitóeseményére november 7-én, pénteken 12:00 órakor kerül sor a Brukenthal Nemzeti Múzeum Kortárs Galériájában: a tárlat a múzeum kortárs képzőművészeti gyűjteményének válogatott alkotásain keresztül mutatja be a magyar grafika sokrétű világát. A kiállításon többek között Nagy Imre, Borsos Miklós, Végh Jenő, Jakab Piroska, Kasza Imre, Orth István, Bertalan István és Bartha Árpád művei lesznek láthatók. Az alkotások különböző generációkat és irányzatokat képviselnek: a klasszikus grafikai hagyományokat követő művektől a kísérletező, modern megközelítésekig.

November 8-án, szombaton 17:00 órakor a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal kiállítóterében nyílik meg a XXV. Nemzetközi Magyar Fotószalon kiállítása, amely a Magyar Fotóművészek Világszövetsége 2025-ös díjazott képeit mutatja be. A tárlat a fotóművészet világába enged betekintést, bemutatva a különböző látásmódokat, témákat és technikákat, amelyek a kortárs magyar fotográfiát jellemzik. A kiállítást Magdó István, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, valamint Louis Guermond, nagyszebeni fotográfus nyitják meg.

November 9-én, vasárnap 11 órakor a Református Templom Galériában nyílik meg a Szerelem az évek tükrében című kiállítás, amelyet sepsiszentgyörgyi fotóművészek alkotásaiból állítottak össze a fesztiválra. A tárlat a szerelem változó, mégis örök arcait mutatja be, a fiatalos szenvedélytől az időskor békés szeretetéig. A fotókiállítás anyaga mélyen tükrözi két ember kapcsolatát a kezdetektől a befejezésig, miközben a székely néphagyományok és az Istenbe vetett hit is visszaköszönnek. A kiállítást Art. Huszár Szilamér mutatja be.

November 12-én, szerdán 18 órakor a Tanács Toronyban nyílik meg Demeter János egyéni természetfotó-kiállítása Barokk… természetesen címmel. Az eseményt Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője és Daniel Bălțat méltatják. A kiállítás különleges élményt kínál: a természet szépségei barokk zenei hangokkal kelnek életre. A látogatók így egyszerre élvezhetik a látványt és a zenét, így a teljes élmény érdekében érdemes magukkal hozni okostelefonjukat és fülhallgatójukat.

Klasszikus zene, népi muzsika és kortárs darabok

November 7-én, pénteken 19 órakor a Nagyszebeni Filharmónia Thalia Dísztermében kerül sor a 20. Ars HUNGARICA Gálaestjére, amelynek központi eseménye A lélek rejtelmei című zenés előadás: az opera- és operettirodalom legszebb áriái csendülnek fel. A Csokonai Nemzeti Színház magánénekese, a Magyar Arany Érdemkereszt- és Prima-díjas Benedekffy Katalin székely gyökereiből táplálkozva, pályája során bejárva a világot, különösen fontosnak érzi a magyar kultúra ápolását és közvetítését. Ennek a küldetésnek egyik állomása ez az előadás is. Az est vendége Molnár Levente, Liszt díjas és Érdemes művész, operaénekes. Zongorán kísér Sándor Szabolcs karmester, kamaraművész és zongorista, a budapesti Zeneakadémia docense, valamint a Csokonai Nemzeti Színház zenei vezetője. Az ünnepi gála hivatalos beszédekkel veszi kezdetét, majd a díszelőadás után állófogadás zárja az estét.

November 9-én, vasárnap 18 órakor a nagyszebeni Tükörteremben kerül sor Fejes Krisztina zongoraművész estjére, amelynek középpontjában Rózsa Miklós és Liszt Ferenc művei állnak. Fejes Krisztina előadóművészetét mély érzelmi átéltség, technikai elegancia és a zenei szerkezetek iránti különleges érzékenység jellemzi. A nagyszebeni koncert első részében Rózsa Miklós klasszikus zongoraműveiből hallhat válogatást a közönség, a második részben pedig Liszt Ferenc művei csendülnek fel.

November 15-én, szombaton, a magyar szórvány napját ünnepelik. Ez alkalommal a Rózsafa éneke című, Hungarikum-előadást nézheti meg a közönség 18 órától a Thalia Díszteremben. A műsorban Erdő Zoltán tárogatóművész és Lisztes Jenő cimbalomművész lépnek színpadra. Ezt követően, 19:30-tól a Bekecs Táncszínház Táncolva öröklődik című előadása viszi tovább a népi örökség és a közösségi összetartozás üzenetét. Az ünnepi napot 21 órától táncház zárja a Tokos Zenekarral, ahol Kovács János és Kovács Erika vezetik a táncot.

November 16-án, vasárnap 17 órakor Szőcs Henrik zongoraművész játszik a Tükörteremben. A magyarországi művész kiemelkedő zongorista. Európa számos országában lépett fel, de Kínában is adott koncertet. A nagyszebeni szólókoncert a 80 éve elhunyt Bartók Béla előtt tiszteleg. A műsor olyan zeneszerzők műveiből áll, köztük természetesen magától Bartóktól is, akik valamilyen módon kapcsolódnak a modern magyar zene egyik legfontosabb alakjához.

Irodalom és a Magyar Nyelv Napja

November 10-én, hétfőn 19 órától könyvbemutató és beszélgetés várja a közönséget. A Tortoma Kiadó igazgatója, Demeter László és Kovács Lehel István szerzővel beszélget Veres Emese Gyöngyvér A Csukás-hegység turistakalauza című kiadványról.

November 12-én, szerdán 19 órakor a Magyar Kultúra Magazin mutatják be. Az est meghívott vendége Bonczidai Éva, a lap főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója.

November 13-án, csütörtökön 18 órakor, a Magyar Nyelv Napja alkalmából kortárs költői est várja az irodalomkedvelő közönséget. Az est két friss kötet köré szerveződik: Fekete Vince Gyönyörű apokalipszis (Magvető, 2024) és Dimény H. Árpád Fák Daphnénak (Erdélyi Híradó, 2024). Az est során a közönség betekintést nyerhet két különböző, mégis egymással párbeszédet folytató költői világba, ahol a gondolat és az érzelem, a tágasság és a pontosság egyaránt otthonra lel. Házigazda: Szonda Szabolcs.

Az est folytatásaként 19 órától a fordításokról, a magyar és a román nyelv közötti átjárásról lesz szó. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egy reprezentatív román nyelvű versantológiával tiszteleg. A Concert de gală című antológiában 30 kortárs magyar költő, mind az E-MIL tagjai, mutatkozik be román nyelven. Meghívottak: Dimény H. Árpád, Fekete Vince, Dósa András, Szántai János, moderátor pedig Radu Vancu nagyszebeni író, költő.

Az irodalmi programokra a nagyszebeni Tükörteremben kerül sor.

Színház és előadóművészet

November 14-én, pénteken 19 órakor a CineGold mozi 3-as termében (Promenada bevásárlóközpont) lép fel a Szomszédnéni Produkciós Iroda legújabb előadásával: Hatalmi Arcok címmel. Az előadás a hétköznapok abszurd küzdelmeit veszi górcső alá, a kisebb csetepatéktól a komolyabb összetűzéseken át egészen a képzeletbeli végső tusáig. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristái, garantálják a székely humorra jellemző, szórakoztató és éleslátó estét.

November 16-án, vasárnap 19 órakor a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Stúdió Termében, a fesztivál záróeseményeként kerül színpadra Sławomir Mrożek Emigránsok című darabja. Az előadás két névtelen szereplő történetét meséli el: AA (Bogdán Zsolt) és XX (Szarvas József) egy lerobbant pincelakásban élnek, távol otthonuktól. A darab szembesít azzal, hogy az ember mindig keres: jobb életet, nagyobb szabadságot, igazabb válaszokat, de közben gyakran csak egy másik börtönbe lép át. Az Emigránsok időtlen kérdéseket feszeget az illúziókról, a kényszerű együttélésről és a valódi kiút lehetőségéről.

Gyermekműsorok

November 11-én, kedden 17 órakor a Zénó az elképesztő madárijesztő című gyermekelőadásra várják a legkisebbeket, amelyet Zorkóczy Zenóbia színművész ad elő. A történet középpontjában egy különös madárijesztő áll, aki hűséges szolgálat után menekülni kényszerül és a gyerekek segítségével próbálja megtalálni új életcélját. Az előadás saját szöveg mellett magyar és román költők, írók verseit és meséit is felhasználja. Az előadás 6–10 éves gyermekeknek és szüleiknek ajánlott. Az előadást követően 19 órától könyvbemutatóra és beszélgetésre kerül sor Zorkóczy Zenóbiával, a Kaszáló színésznő avagy ufó a Székelyföldön című tárcakötet kapcsán. Házigazda: Szebeni Zsuzsanna.

November 12-én, szerdán 17 órakor a nagyszebeni Tükörteremben a HalVirág Bábszínház Laci ürge – avagy barangolás Petőfivel című előadását nézhetik meg a legkisebbek. Az előadás egy fiatal ürge felnőtté válásának történetén keresztül mutatja be az olvasás fontosságát. A gyermekek számára érthető formában megjelenített történetet Petőfi-versek megzenésített feldolgozásai kísérik, amelyek játékosan vezetik be a kicsiket a költészet világába.
A gyermekeknek szóló előadásokra és a beszélgetésre a Tükörteremben kerül sor.

A 20. Ars HUNGARICA fesztivál eseményei Vizaknán.

November 9-én, vasárnap 11 órától a VallásTérKép – Románia vallási sokszínűsége számokban című, a 3. Ars SACRA fesztiválon bemutatott kiállítást ezúttal Vizaknán tekintheti meg a közönség. A VallásTérKép kiállítás interaktív térképek, grafikonok és diagramok segítségével mutatja be a 18 hivatalosan elismert romániai felekezet földrajzi eloszlását, lélekszámának változását, etnikai összetételét, iskolai végzettségét és korstruktúráját. A kiállítást Béres Levente, helyi református lelkipásztor mutatja be.

November 16-án, vasárnap 11 órakor a Református Gyülekezeti Teremben kerül sor Romhányi András magyarországi kulturális szakember előadására Magyar kultúrával Európába(n) – a magyar stafírung címmel. Romhányi András gondolatébresztő előadása a magyarság helyét és szerepét vizsgálja Európában, a történelmi és kulturális örökség fényében.

Az Ars HUNGARICA fesztivál a magyar kultúra és a közösség ünnepe, amely két évtizede épít hidat a résztvevők, az intézmények és a művészetek között. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a jubileumi programsorozatra. A teljes program a www.szeben.ro oldalon tekinthető meg.

Jubilál az Ars HUNGARICA, a térség sokszínű magyar kulturális fesztiválja, amely idén huszadik alkalommal várja a közönséget november 7. és 16. között.

A rendezvénysorozat immár két évtizede a magyar kulturális jelenlét fontos erdélyi eseménye, amely a város gazdag magyar örökségét és sokszínű kulturális életét ünnepli. A fesztivál idén is koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel, színházi és bábelőadásokkal, valamint közösségi eseményekkel hívja a közönséget, hogy együtt ünnepeljék a magyar művészetet, hagyományokat és értékeket.

A fesztivál november 7-én, pénteken délbe indít a Brukenthal Múzeum Kortárs Galériájában, ahol a látogatók a Brukenthal Nemzeti Múzeum kortárs gyűjteményének magyar grafikusművészeit ismerhetik meg. Az este a Thalia Díszteremben folytatódik a Opera Gálaesttel, amelyen hivatalos beszédek, majd A lélek rejtelmei című díszelőadás várja a közönséget Benedekffy Katalin és Molnár Levente operaénekesek előadásában, Sándor Szabolcs zongorakíséretével. Az est állófogadással zárul.

Szombaton, november 8-án a vizuális művészet kerül a középpontba: a XXV. Nemzetközti Magyar Fotószalon díjazott képeiből nyílik kiállítás a Polgármesteri hivatal kiállítóterében, 17 órakor. Majd a Tükörterem ad otthont a HÍD Egyesület és az Ars HUNGARICA 20 éves jubileumi ünnepi műsorának: kiállítás, ünnepi beszédek, Opra Monica & MoniAcustique Sentimental Journey című koncert, melyet koccintás és egy hangulatos retro party követ, DJ Szabival.

Vasárnap, november 9-én a Református Templom Galériában Szerelem az évek tükrében címmel nyílik tematikus fotókiállítás sepsiszentgyörgyi alkotók munkáiból, majd Balázs Enikő idegenvezetésével fedezhetik fel a résztvevők Nagyszeben titkait. Az estét Fejes Krisztina zongoraestje zárja a Tükörteremben.

A műsorokról további részleteket a Szeben.ro honlapon lehet olvasni.

A legtöbben a Csendes barátra és a Minden csillagra voltak kíváncsiak, de hatalmas sikert arattak a gyerekprogramok is.

Nagyjából változatlan a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle nézőszáma: akárcsak tavaly, kb. 7000-en ünnepelték a fesztivál 25. „születésnapját” Erdély-szerte az összesen 120 vetítés és 36 kísérőrendezvény alkalmával. A közönségtalálkozókon kívül – Bodor Ádám íróval, Pogány Judit színésznővel, Monory Mész András rendezővel és a fiatalabb generációk képviselőivel, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs és kisjátékfilmek alkotóival is volt vetítés utáni beszélgetés – két konferenciára, két kerekasztal-beszélgetésre, két gyerekműhelyre és egy interaktív gyerekelőadásra lehetett beülni, de a programhoz kapcsolódott egy kiállítás és egy DJ-buli is.

A legtöbb programpont – 31 vetítés és 28 esemény – Kolozsváron volt, ahol 3145-en vettek részt a Filmtettfeszten. A két legnépszerűbb film itt a Csendes barát és a Minden csillag volt, de szinte teltházzal vetítettük a Kippkopp és a tizenkét hónapot, valamint a Jimmy Jaguárt is.

A gyerekprogramok általában népszerűek voltak: Kolozsváron kb. 650 nézőjük volt, a fesztivál további helyszínein még 1000 nézőt számoltunk.

Szombat este, a Filmtettfeszt díjátadó ünnepségén Dimény Áron átvette a Sárga Csikó Díjat, Kacsó Edith televíziós újságíró pedig a Fám Erika Díjat. A zsűri is díjazott: Lakatos Miska Tőlem tudjátok meg. Hat roma portré a székelykeresztúri régióból című filmje lett a fődíjas, a zsűri különdíját Sándor Zsuzsa A nap legjobb pillanata című animációs dokumentumfilmje nyerte el. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által felajánlott különdíjat szintén egy animációs film, a Búzási Gyopár-Orsolya rendezte, a Maros Megyei Múzeum megrendelésére készült Bernády Amerikába megy kapta, a közönségdíjat pedig az online szavazás nyomán Incze Csaba Énlaki hétköznapok című alkotása nyerte több mint 1400 szavazattal.

A 25. évforduló alkalmából készült két film bemutatója szintén a Filmtettfeszten zajlott: fent látható a Visky Ábel rendezte Az első huszonöt, alább pedig a szintén 25 éves Filmtett műhelyéről szóló dokumentumfilm, az Erdélyből filmszeretettel, amelyet Kalamár Gáspár-Gábor rendezett.

Szeptember 24–28. között ismét életre kel Temesvár magyar közösségének legnagyobb kulturális rendezvénye, a Temesvári Magyar Napok. A város központja öt napon át pezsgő találkozóhellyé alakul, ahol a hagyomány, a kultúra, a közösségi élmény és a szórakozás kéz a kézben járnak.

A rendezvénysorozatot a Temesvári Nemzeti Operában tartott nyitógála indítja, amelyen a Sárik Péter Trió és Koszika közös koncertje repíti különleges zenei világba a közönséget.

A következő napokban minden generáció megtalálhatja a számára legkedvesebb programot: a legkisebbeket Bogyó és Babóca-filmvetítés, kézműves játszóház, bábelőadás és vidám gyermekkoncertek várják. A fiataloknak különleges helyszín lesz a Techesvár – Fiatalok utcája, ahol játékok, közösségi élmények és fergeteges bulik garantálják a jókedvet.

A felnőtteket gazdag kulturális kínálat csábítja: színházi előadások, irodalmi estek, könyvbemutatók, történelmi séták, valamint izgalmas kerekasztal-beszélgetések. A közönség betekintést nyerhet a Bánság sokszínű kulturális örökségébe, és együtt gondolkodhat a jelen és jövő kérdéseiről meghívott szakértőkkel és közéleti szereplőkkel.

Idén is kihagyhatatlan élmény lesz a Hunyadi-kastély parkjában zajló hagyományőrző bemutatók sora: középkori tábor, fegyverbemutatók, solymászat, íjászverseny és a Temesvár 1552-es ostromát felelevenítő nagyszabású színjáték. A hangulatot fáklyás felvonulások, tűzzsonglőrök és reneszánsz zene fokozzák.

A zenekedvelők sem maradnak élmények nélkül Szakács Erika, Hungarian Rhapsody, Sin Seekas és végül, de nem utolsósorban Rúzsa Magdi és az EDDA művek koncertje teszi felejthetetlenné az idei Temesvári Magyar Napokat.

Az esemény mindenki számára nyitott: gyerekek, fiatalok, családok és idősebbek egyaránt megtalálhatják benne a számukra értékes és maradandó élményeket. A Temesvári Magyar Napok egyszerre szól a hagyományainkról és a jövőnkről, a közös értékekről és a közösségi együttlétről.

Idén, Tíz Évesek lettünk, gyertek velünk, ünnepeljük meg az alkalmat és találkozzunk minél többen Temesvár központjában!

Idén is folytatódik a Filmtettfeszt Magyar mesterművek sorozata, ezúttal a 35 éves Meteóval, a 30 éves A részleggel, a 20 éve bemutatott Sorstalansággal, illetve az 1987-ben bemutatott Zuhanás közben-nel, amely különleges ajánlással érkezik a programba: a fesztivál díszvendége, Pogány Judit ajánlotta egyik, szívének kedves munkájaként. A filmeket nem csak Kolozsváron vetítjük.

Kisemberek ámokfutása Pogány Judit ajánlásával: Zuhanás közben

Wolf szőke, jóképű és videókkal seftel egy bandák uralta piacon, hogy meglephesse a barátnőjét, aki már rég elhidegült tőle. Nóra elhanyagolt negyvenes, teljes magányban él elmebeteg férjével összezárva, többféle frusztrációját nagy mennyiségű alkohollal hígítja. Kettejük sorsa egy nem igazán legális meló kapcsán fonódik össze, a világgal szembeni gyűlöletük forrása különböző, mégis közös sodorba terelődik. Útjuk olykor keresztezi egy párkapcsolati gondokkal küszködő taxisét, aki hol pincérlány barátnőjével próbál zöldágra vergődni, hol a házát tákolja.

„Ez egy ilyen nap” – hangzik el többször is a filmben, de azt is mondhatnánk: ez egy ilyen korszak. A történetet mozgató személyes frusztrációk és depresszió hátterében ugyanis a rendszerváltás előtti kilátástalan, sivár, a kisembernek túl sok boldogulási lehetőséget nem nyújtó nagyváros áll, ahol a párkapcsolati drámák passzív cirkuszi szemlélői a szomszédok – bár az illegalitás határán zajló pénzszerzési kísérletek nem feltétlenül térhez vagy korhoz kötöttek, és a gyilkos indulatot szülő gyűlölet is bárhol, bármikor visszacsaphat arra, akiben felgyülemlett.

A Zuhanás közben-t a Nórát alakító Pogány Judit választotta egyik személyes kedvenceként a Filmtettfeszt műsorába: „A Zuhanás közben című film izgalmas munka volt Kaszás Attilával, Kováts Adéllal, Sinkó Lászlóval! A témaválasztás egy újsághír alapján történt, tehát nem hamis kitaláció. A film megelőzte korát – így szoktuk mondani –, mivel a bemutató idején még Magyarországon nem voltak divatban a »maffia« jellegű leszámolások, de nem sokkal utána történt a híres Aranykéz utcai robbantás” – mesélte szervezőcsapatunknak. Nóra megformálásáért elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb női alakításért járó díját, és az ebből a filmből készült bemutató anyag alapján kérte fel egy szerepre Michael Haneke a 90-es évek elején.

A filmet a fesztivál díszvendége, a 80 éves Pogány Judit, a Nemzet Színésze tiszteletére vetítjük. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Kafkai hangulatú, betiltott road-movie: 30 éves A részleg

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért…

A részleg abszurdba hajló road movie arról, hogyan próbálják megtörni és eltüntetni a gondolkodó embereket az elnyomó rendszerek. Gothár Péter egy kafkaian rémálomszerű, de minden porcikájában ismerős világot tár elénk, amely pusztulófélben lévő ipartelepeivel, áporodott szobabelsőivel és a természet egyre kietlenebbé váló képeivel tökéletes vizuális hátteret talál Bodor Ádám novellájához.

Weisz Gizellától minden állomáson elvesznek valamit egy értelmetlen magyarázat kíséretében, és elcserélik valami másra, amit vagy nem szeret, vagy nincs rá szüksége. A nő jó képet vág hozzá, mert nem tehet mást. Hol szomorúnak, hol őrültnek, hol bölcsnek tűnő mosolya az ő túlélési stratégiája. Általa a konkrét tértől és időtől elemelt film a kelet-európai elnyomás allegóriájává válik.

A film forgatását az utolsó pillanatban leállították: a 80-as évek elején stilizált magyar film sem kritizálhatta a romániai rendszert. Utána a rendező évről évre próbálta megvalósítani a filmtervet, míg végül az 1989-es fordulat után, szűk költségvetésből végre elkészíthette. A forgatás Kolozsváron és Balánbányán zajlott, operatőre az alapos helyismerettel rendelkező Vivi Drăgan Vasile volt, és több román színész is látható a vásznon. A részleg versenyzett Cannes-ban és Karlovy Varyban – a csehországi fesztiválon elnyerte az ökumenikus zsűri dicséretét –, az 1995-ös Magyar Filmszemlén pedig bezsebelte a fődíjat és a külföldi kritikusok díját. Univerzális üzenetének köszönhetően az elmúlt három évtized alatt mit sem vesztett erejéből.

A részleg kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film alapjául szolgáló novella írója, Bodor Ádám. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Posztapokaliptikus disztópia magyar módra: 35 éves a Meteo

Közeljövő, Közép-Európa. Egy lerohadt metropoliszban az anyagias Berlioz, az erőember Verő és a meteorológus Felhőcske a gyors meggazdagodás lehetőségét kutatja. Nincs sok idejük, mert a negyedet lebontása ítélte a vezetőség, tervükbe pedig egy gyönyörű nő is bekavar…

A Meteo science fiction, azon belül disztópikus, poszt-apokaliptikus jövőfilm, műfaját tekintve igazi ritkaság a magyar filmtörténetben. Címe jelzi, hogy alkotóik saját korukról vázolnak fel helyzetjelentést, s bár a Meteo előkészítésekor Monory Mész András és Bereményi Géza még nem sejthette, hogy az 1988-ban leforgatott film bemutatója 1990-ben, egy alaposan megváltozott világban lesz, a benne ábrázolt, haldokló, fakó világ ráérez a szocialista rendszer közelgő összeomlására. A csak egyetlenegy nagyjátékfilmet rendező Monory Mész András a rendszerváltás utáni káoszból is felvillantott valamit, amikor a koszszürke, hidegkék metropolisz vezérlőelveként a gyors meggazdagodás délibábját nevezi meg. A Meteo azonban nem csupán a rendszerváltó korszak időkapszulája: a megbolonduló időjárással korunk klímakatasztrófáját is előrevetítette.

A film a korabeli underground zenék hangulatát is felhasználja: Felhőcskét a Kontroll Csoport egyik alapítója, Kistamás László játssza, az indusztriálisan merengő zenét a Trabantból, Balatonból, Európa Kiadóból ismert Másik János és Szemző Tibor szerezte, a bulijelenetben pedig a legendás Fekete Lyuk koncertjeinek levegője árad.

A Meteo kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film rendezője, Monory Mész András. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Felnövéstörténet a náci pokolból: 20 éves a Sorstalanság

Köves Gyuri átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal, Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek, flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegben, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel, amíg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl… – biztat a Sorstalanság, a Nobel-díjas Kertész Imre leghíresebb, önéletrajzi ihletésű regényének máig egyetlen filmes adaptációja.

Köves Gyuri pokoljárása lineáris narráció helyett epizódok füzéreként, mozaikszerű tablóként elevenedik meg a vásznon, a holokauszt egyetlen szereplő tragédiája helyett a körülötte örvénylő arcokból, életképekből, apróbb-nagyobb eseményekből bontakozik ki. Az epizódok valóságtól elemelt vizuális ábrázolása Pados Gyula operatőri munkájának, hangulata pedig az olasz mester Ennio Morricone zenéjének is köszönhető.

A filmdráma az akkor operatőrként már világhírű Koltai Lajos első rendezői munkája (egyetlen ilyen követte még azóta, a közelmúltban bemutatott Semmelweis), amely máig a magyar filmtörténet egyik legnagyobb szuperprodukciójának számít. Magyar–német–brit koprodukcióban készült 2,5 milliárd forintos költségvetésből, minden korábbinál nagyobb épített díszletben, minden korábbinál több beszélő szereplővel: 145 színész, mintegy 10 000 statiszta dolgozott a közel 100 fős stábbal a nagyjából 70 000 méter filmszalagra rögzített alkotáson.

A film kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a Sorstalanság kulcsszereplőjét, Citrom Bandit alakító Dimény Áron. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

A Vásárhelyi Forgatag idén tizenkettedik alkalommal várta a látogatókat, és ismét bebizonyosodott: a közösség ereje, a kultúra szeretete és a családbarát szellemiség minden körülményt felülír, ugyanis esőben is teltházzal zárult a rendezvény.

Bár a vasárnapi zárókoncerten a Bagossy Brothers Company fellépését folyamatos eső kísérte, a Vár megtelt lelkes közönséggel. Nagy Éva, szervező, Marosvásárhelyért Egyesület elnöke hangsúlyozta: a résztvevők kulturáltan és fegyelmezetten szórakoztak, az eső pedig nem szegte kedvét az együttesnek sem, amely a tőlük megszokott energiával adott emlékezetes koncertet.

A szervezők a hatóságokkal, a katasztrófavédelemmel és az egészségügyi szolgálatokkal együttműködve mindent megtettek a biztonságért, így nagyobb probléma nem történt – egyetlen kisebb balesetet regisztráltak: valakinek kiment a bokája.

„Az időjárás egész vasárnap próbára tett bennünket, ám igyekeztünk a lehető legtöbb programot áthelyezni beltéri helyszínekre vagy fedett helyszínek alá. Így a programok mintegy 80%-a megvalósult. Elsősorban a babáknak szóló, szabadtéri események maradtak el.

Borkert – újra teltházas siker

Második alkalommal került megrendezésre a Borkert, amely már tavaly is óriási népszerűségnek örvendett. Idén nagyobb helyen, még több ülőhellyel készültünk, de ez sem bizonyult elegendőnek. A Kárászteleki pincészet és a Pannonhalmi pincészet házikója, valamint a Friza és Friza Rosé borok vitték a prímet, a Carassia Blanc de Blancs pezsgő pedig szintén nagy sikert aratott. A vásárhelyi közönség igazolta az elképzelésünket, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol a koncertek után is együtt lehetnek a forgatgozók.

Kultúra minden mennyiségben

A Vásárhelyi Forgatag hagyományosan családi rendezvény, amely minden korosztály számára kínál programokat. A hét folyamán kétszer töltöttük meg a Kultúrpalotát, négyszer a Nemzeti Színházat, kétszer a Spectrum Színházat, valamint a Teleki Téka udvarát is koncerttel, könyvbemutatókkal.

Kiemelkedő esemény volt a 18. Erdélyi Néptánc Antológia, amelynek idén Marosvásárhely adhatott otthon. „Az Antológián 11 együttes 12 produkcióval mutatkozott be, amatőr néptáncosok Erdély minden szegletéből. Volt versenyjellege is a rendezvénynek, de a hivatásos táncosoknak ugyanúgy szólt, mint a folk iránt érdeklődőknek”  – mondta Törzsök Hunor, a szervező Borsika Néptáncegyüttes csoportvezetője. Az Antológia a szó minden értelmében igazán színesítette a Forgatagot: nem csak programban, de élményszába ment, amikor 360 színes népviseletbe öltözött táncos vonult fel a Marosvásárhelyi Várban.

Folkudvar és kézműves programok

A Folkudvarban is a néphagyomány kapta a főszerepet, ez a program évek óta a Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány égisze alatt valósul meg: a kicsik és nagyok egyaránt belekóstolhattak a népi mesterségekbe, néptáncba és népmesébe. Több mint ezer érdeklődő fordult meg a kézműves foglalkozásokon, 400 gyerek alkotott, és a kézműves alapanyagokból is hiány alakult ki a nagy érdeklődés miatt, amit azonnal sikerült pótolni. Az élő mesemondásokon idén már tömegek vettek részt, a szülők is együtt ültek be gyermekeikkel – emelte ki Bálint Erika, az idei rendezvény főszervezője.

Újdonságok és családi élmények

A Csicsergő családi- és gyerekprogramok 0-14 évtől szóltak mindenkinek. Az idei év újdonsága volt itt a Piros Orr bohócdoktorok jelenléte, akik igyekeztek jó hangulatot teremteni a vár minden szegletében a legváratlanabb pillanatokban is. Kiemelkedő programpont volt a másodjára megszervezett családi olimpia is, amelyből sikerült hagyományt teremteni.

A fiatalok megszólítása hatalmas kihívás, idén az Ifi-sétány programjai és a Digitális aréna is nekik készült, de elmondható az is, hogy idén kapták a legnagyobb figyelmet a sérült gyerekek és az őket nevelő családok is.

Ahogy a Duma tér előadásain is évről évre nagyobb az érdeklődés, úgy a szervezők hiszik, hogy az új programjaik is ugyanúgy a forgatagozók kedvére valók lesznek majd.

Tiszta Vár – felelős szervezés

A rendezvény bontása már zajlik, a szervezők ígérik, hogy a Várat úgy adják vissza, ahogy átvették. A Forgatag ideje alatt is kiemelt figyelmet fordítottak a tisztaságra, a szemétkezelésre, hogy a több ezer látogató ellenére is rendezett környezet fogadja a látogatókat.

A Vásárhelyi Forgatag 12 éve a közösség ünnepe, ahol a kultúra, a bor, a családi programok és a közösségi élmények találkoznak. Idén sem volt ez másként: az időjárás próbára tett bennünket, de a közönség kitartása és a szervezők rugalmassága garantálta, hogy a Forgatag minden várakozást felülmúljon. A szervezők elmondták, jövőre újra lesz Vásárhelyi Forgatag, a 13. kiadást 2026. augusztus 26. és 30. között szervezik.

Vasárnap is élettel telt meg a a Kossuth-kert. Főzőverseny, kézműves- és hagyományőrző foglalkozások, könyvbemutatók, sportprogramok és koncertek színesítették a 24. Partiumi Magyar Napok zárónapját. A látogatók a szatmári bográcsos vad- és halételek ízvilágát kóstolhatták, miközbenkézműves mesterek portékáival, gyerekeknek szóló előadásokkal és hagyományőrző bemutatókkal találkozhattak.

A kulturális kínálatot vasárnap is sokszínű előadások gazdagították. A Bookmar-könyvvásáron helyi kortárs szerzők mutatták be köteteiket, a Partiumi Falugazdász sátorban a fenntartható kertészkedésről hallhattak az érdeklődők, míg az Iparos Otthonban az utazó planetárium a világegyetem titkait hozta közelebb kicsikhez és nagyokhoz.

A sportbarátokat az asztalitenisz-verseny folytatása, a Partium Kupa mérkőzései és díjátadója, valamint a Sportsziget beszélgetései várták.

A zenei program a műfaji sokszínűséget ünnepelte. Délután operett dallamok csendültek fel az Orfeum Hungaricum előadásában, majd az Első Emelet szállította a nosztalgikus slágereket. A Partiumi Borudvarban néptáncos csoportok, a Néked zenekar és az XXL Band gondoskodtak a jó hangulatról. Az új központban pedig a legendás Edda Művek adott felejthetetlen nagykoncertet, méltó lezárásaként a fesztivál hetének.

A 24. Partiumi Magyar Napok vasárnap este közösségi ünneppé vált: a rendezvény egész hetében együtt volt a város és a vidék apraja-nagyja, fiatalok és idősebbek, családok és barátok. A koncertek, kiállítások, sportprogramok és gasztronómiai élmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy újra bebizonyosodjon: a PMN nemcsak kulturális fesztivál, hanem igazi közösségépítő ünnep, ahol a találkozások, az együttlét és a közös élmények teszik felejthetetlenné a nyár legnagyobb szatmári rendezvényét.