Kategória: Uncategorized

 

Jubilál az Ars HUNGARICA, a térség sokszínű magyar kulturális fesztiválja, amely idén huszadik alkalommal várja a közönséget november 7. és 16. között.

 

Sokszínű műsort kínál a 20. ARS HUNGARICA fesztivál Nagyszebenben és környékén

Huszadik kiadásához érkezett az Ars HUNGARICA fesztivál, Nagyszeben magyar, sokszínű kulturális programsorozata, amely 2025. november 7. és 16. között várja a közönséget. Az esemény, amely mára Erdély és a Kárpát-medence fontos kulturális rendezvényévé vált. A fesztivál műsorkínálatában hagyományos és modern művészeti ágak, stílusok váltakoznak, minden korosztálynak kínálva kedvére való előadást, eseményt.

 

Képzőművészet és kiállítások

A 20. Ars HUNGARICA nyitóeseményére november 7-én, pénteken 12:00 órakor kerül sor a Brukenthal Nemzeti Múzeum Kortárs Galériájában: a tárlat a múzeum kortárs képzőművészeti gyűjteményének válogatott alkotásain keresztül mutatja be a magyar grafika sokrétű világát. A kiállításon többek között Nagy Imre, Borsos Miklós, Végh Jenő, Jakab Piroska, Kasza Imre, Orth István, Bertalan István és Bartha Árpád művei lesznek láthatók. Az alkotások különböző generációkat és irányzatokat képviselnek: a klasszikus grafikai hagyományokat követő művektől a kísérletező, modern megközelítésekig.

November 8-án, szombaton 17:00 órakor a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal kiállítóterében nyílik meg a XXV. Nemzetközi Magyar Fotószalon kiállítása, amely a Magyar Fotóművészek Világszövetsége 2025-ös díjazott képeit mutatja be. A tárlat a fotóművészet világába enged betekintést, bemutatva a különböző látásmódokat, témákat és technikákat, amelyek a kortárs magyar fotográfiát jellemzik. A kiállítást Magdó István, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, valamint Louis Guermond, nagyszebeni fotográfus nyitják meg.

November 9-én, vasárnap 11 órakor a Református Templom Galériában nyílik meg a Szerelem az évek tükrében című kiállítás, amelyet sepsiszentgyörgyi fotóművészek alkotásaiból állítottak össze a fesztiválra. A tárlat a szerelem változó, mégis örök arcait mutatja be, a fiatalos szenvedélytől az időskor békés szeretetéig. A fotókiállítás anyaga mélyen tükrözi két ember kapcsolatát a kezdetektől a befejezésig, miközben a székely néphagyományok és az Istenbe vetett hit is visszaköszönnek. A kiállítást Art. Huszár Szilamér mutatja be.

November 12-én, szerdán 18 órakor a Tanács Toronyban nyílik meg Demeter János egyéni természetfotó-kiállítása Barokk… természetesen címmel. Az eseményt Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője és Daniel Bălțat méltatják. A kiállítás különleges élményt kínál: a természet szépségei barokk zenei hangokkal kelnek életre. A látogatók így egyszerre élvezhetik a látványt és a zenét, így a teljes élmény érdekében érdemes magukkal hozni okostelefonjukat és fülhallgatójukat.

 

Klasszikus zene, népi muzsika és kortárs darabok

November 7-én, pénteken 19 órakor a Nagyszebeni Filharmónia Thalia Dísztermében kerül sor a 20. Ars HUNGARICA Gálaestjére, amelynek központi eseménye A lélek rejtelmei című zenés előadás: az opera- és operettirodalom legszebb áriái csendülnek fel. A Csokonai Nemzeti Színház magánénekese, a Magyar Arany Érdemkereszt- és Prima-díjas Benedekffy Katalin székely gyökereiből táplálkozva, pályája során bejárva a világot, különösen fontosnak érzi a magyar kultúra ápolását és közvetítését. Ennek a küldetésnek egyik állomása ez az előadás is. Az est vendége Molnár Levente, Liszt díjas és Érdemes művész, operaénekes. Zongorán kísér Sándor Szabolcs karmester, kamaraművész és zongorista, a budapesti Zeneakadémia docense, valamint a Csokonai Nemzeti Színház zenei vezetője. Az ünnepi gála hivatalos beszédekkel veszi kezdetét, majd a díszelőadás után állófogadás zárja az estét.

November 9-én, vasárnap 18 órakor a nagyszebeni Tükörteremben kerül sor Fejes Krisztina zongoraművész estjére, amelynek középpontjában Rózsa Miklós és Liszt Ferenc művei állnak. Fejes Krisztina előadóművészetét mély érzelmi átéltség, technikai elegancia és a zenei szerkezetek iránti különleges érzékenység jellemzi. A nagyszebeni koncert első részében Rózsa Miklós klasszikus zongoraműveiből hallhat válogatást a közönség, a második részben pedig Liszt Ferenc művei csendülnek fel.

November 15-én, szombaton, a magyar szórvány napját ünnepelik. Ez alkalommal a Rózsafa éneke című, Hungarikum-előadást nézheti meg a közönség 18 órától a Thalia Díszteremben. A műsorban Erdő Zoltán tárogatóművész és Lisztes Jenő cimbalomművész lépnek színpadra. Ezt követően, 19:30-tól a Bekecs Táncszínház Táncolva öröklődik című előadása viszi tovább a népi örökség és a közösségi összetartozás üzenetét. Az ünnepi napot 21 órától táncház zárja a Tokos Zenekarral, ahol Kovács János és Kovács Erika vezetik a táncot.

November 16-án, vasárnap 17 órakor Szőcs Henrik zongoraművész játszik a Tükörteremben. A magyarországi művész kiemelkedő zongorista. Európa számos országában lépett fel, de Kínában is adott koncertet. A nagyszebeni szólókoncert a 80 éve elhunyt Bartók Béla előtt tiszteleg. A műsor olyan zeneszerzők műveiből áll, köztük természetesen magától Bartóktól is, akik valamilyen módon kapcsolódnak a modern magyar zene egyik legfontosabb alakjához.

 

Irodalom és a Magyar Nyelv Napja

November 10-én, hétfőn 19 órától könyvbemutató és beszélgetés várja a közönséget. A Tortoma Kiadó igazgatója, Demeter László és Kovács Lehel István szerzővel beszélget Veres Emese Gyöngyvér A Csukás-hegység turistakalauza című kiadványról.

November 12-én, szerdán 19 órakor a Magyar Kultúra Magazin mutatják be. Az est meghívott vendége Bonczidai Éva, a lap főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója.

November 13-án, csütörtökön 18 órakor, a Magyar Nyelv Napja alkalmából kortárs költői est várja az irodalomkedvelő közönséget. Az est két friss kötet köré szerveződik: Fekete Vince Gyönyörű apokalipszis (Magvető, 2024) és Dimény H. Árpád Fák Daphnénak (Erdélyi Híradó, 2024). Az est során a közönség betekintést nyerhet két különböző, mégis egymással párbeszédet folytató költői világba, ahol a gondolat és az érzelem, a tágasság és a pontosság egyaránt otthonra lel. Házigazda: Szonda Szabolcs.

Az est folytatásaként 19 órától a fordításokról, a magyar és a román nyelv közötti átjárásról lesz szó. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egy reprezentatív román nyelvű versantológiával tiszteleg. A Concert de gală című antológiában 30 kortárs magyar költő, mind az E-MIL tagjai, mutatkozik be román nyelven. Meghívottak: Dimény H. Árpád, Fekete Vince, Dósa András, Szántai János, moderátor pedig Radu Vancu nagyszebeni író, költő.

Az irodalmi programokra a nagyszebeni Tükörteremben kerül sor.

 

Színház és előadóművészet

November 14-én, pénteken 19 órakor a CineGold mozi 3-as termében (Promenada bevásárlóközpont) lép fel a Szomszédnéni Produkciós Iroda legújabb előadásával: Hatalmi Arcok címmel. Az előadás a hétköznapok abszurd küzdelmeit veszi górcső alá, a kisebb csetepatéktól a komolyabb összetűzéseken át egészen a képzeletbeli végső tusáig. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristái, garantálják a székely humorra jellemző, szórakoztató és éleslátó estét.

November 16-án, vasárnap 19 órakor a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Stúdió Termében, a fesztivál záróeseményeként kerül színpadra Sławomir Mrożek Emigránsok című darabja. Az előadás két névtelen szereplő történetét meséli el: AA (Bogdán Zsolt) és XX (Szarvas József) egy lerobbant pincelakásban élnek, távol otthonuktól. A darab szembesít azzal, hogy az ember mindig keres: jobb életet, nagyobb szabadságot, igazabb válaszokat, de közben gyakran csak egy másik börtönbe lép át. Az Emigránsok időtlen kérdéseket feszeget az illúziókról, a kényszerű együttélésről és a valódi kiút lehetőségéről.

 

Gyermekműsorok

November 11-én, kedden 17 órakor a Zénó az elképesztő madárijesztő című gyermekelőadásra várják a legkisebbeket, amelyet Zorkóczy Zenóbia színművész ad elő. A történet középpontjában egy különös madárijesztő áll, aki hűséges szolgálat után menekülni kényszerül és a gyerekek segítségével próbálja megtalálni új életcélját. Az előadás saját szöveg mellett magyar és román költők, írók verseit és meséit is felhasználja. Az előadás 6–10 éves gyermekeknek és szüleiknek ajánlott. Az előadást követően 19 órától könyvbemutatóra és beszélgetésre kerül sor Zorkóczy Zenóbiával, a Kaszáló színésznő avagy ufó a Székelyföldön című tárcakötet kapcsán. Házigazda: Szebeni Zsuzsanna.

November 12-én, szerdán 17 órakor a nagyszebeni Tükörteremben a HalVirág Bábszínház Laci ürge – avagy barangolás Petőfivel című előadását nézhetik meg a legkisebbek. Az előadás egy fiatal ürge felnőtté válásának történetén keresztül mutatja be az olvasás fontosságát. A gyermekek számára érthető formában megjelenített történetet Petőfi-versek megzenésített feldolgozásai kísérik, amelyek játékosan vezetik be a kicsiket a költészet világába.
A gyermekeknek szóló előadásokra és a beszélgetésre a Tükörteremben kerül sor.

 

A 20. Ars HUNGARICA fesztivál eseményei Vizaknán.

November 9-én, vasárnap 11 órától a VallásTérKép – Románia vallási sokszínűsége számokban című, a 3. Ars SACRA fesztiválon bemutatott kiállítást ezúttal Vizaknán tekintheti meg a közönség. A VallásTérKép kiállítás interaktív térképek, grafikonok és diagramok segítségével mutatja be a 18 hivatalosan elismert romániai felekezet földrajzi eloszlását, lélekszámának változását, etnikai összetételét, iskolai végzettségét és korstruktúráját. A kiállítást Béres Levente, helyi református lelkipásztor mutatja be.

November 16-án, vasárnap 11 órakor a Református Gyülekezeti Teremben kerül sor Romhányi András magyarországi kulturális szakember előadására Magyar kultúrával Európába(n) – a magyar stafírung címmel. Romhányi András gondolatébresztő előadása a magyarság helyét és szerepét vizsgálja Európában, a történelmi és kulturális örökség fényében.

 

Az Ars HUNGARICA fesztivál a magyar kultúra és a közösség ünnepe, amely két évtizede épít hidat a résztvevők, az intézmények és a művészetek között. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a jubileumi programsorozatra. A teljes program a www.szeben.ro oldalon tekinthető meg.

 

Jubilál az Ars HUNGARICA, a térség sokszínű magyar kulturális fesztiválja, amely idén huszadik alkalommal várja a közönséget november 7. és 16. között.

A rendezvénysorozat immár két évtizede a magyar kulturális jelenlét fontos erdélyi eseménye, amely a város gazdag magyar örökségét és sokszínű kulturális életét ünnepli. A fesztivál idén is koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel, színházi és bábelőadásokkal, valamint közösségi eseményekkel hívja a közönséget, hogy együtt ünnepeljék a magyar művészetet, hagyományokat és értékeket.

A fesztivál november 7-én, pénteken délbe indít a Brukenthal Múzeum Kortárs Galériájában, ahol a látogatók a Brukenthal Nemzeti Múzeum kortárs gyűjteményének magyar grafikusművészeit ismerhetik meg. Az este a Thalia Díszteremben folytatódik a Opera Gálaesttel, amelyen hivatalos beszédek, majd A lélek rejtelmei című díszelőadás várja a közönséget Benedekffy Katalin és Molnár Levente operaénekesek előadásában, Sándor Szabolcs zongorakíséretével. Az est állófogadással zárul.

Szombaton, november 8-án a vizuális művészet kerül a középpontba: a XXV. Nemzetközti Magyar Fotószalon díjazott képeiből nyílik kiállítás a Polgármesteri hivatal kiállítóterében, 17 órakor. Majd a Tükörterem ad otthont a HÍD Egyesület és az Ars HUNGARICA 20 éves jubileumi ünnepi műsorának: kiállítás, ünnepi beszédek, Opra Monica & MoniAcustique Sentimental Journey című koncert, melyet koccintás és egy hangulatos retro party követ, DJ Szabival.

Vasárnap, november 9-én a Református Templom Galériában Szerelem az évek tükrében címmel nyílik tematikus fotókiállítás sepsiszentgyörgyi alkotók munkáiból, majd Balázs Enikő idegenvezetésével fedezhetik fel a résztvevők Nagyszeben titkait. Az estét Fejes Krisztina zongoraestje zárja a Tükörteremben.

A műsorokról további részleteket a Szeben.ro honlapon lehet olvasni.

 

A legtöbben a Csendes barátra és a Minden csillagra voltak kíváncsiak, de hatalmas sikert arattak a gyerekprogramok is.

Nagyjából változatlan a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle nézőszáma: akárcsak tavaly, kb. 7000-en ünnepelték a fesztivál 25. „születésnapját” Erdély-szerte az összesen 120 vetítés és 36 kísérőrendezvény alkalmával. A közönségtalálkozókon kívül – Bodor Ádám íróval, Pogány Judit színésznővel, Monory Mész András rendezővel és a fiatalabb generációk képviselőivel, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs és kisjátékfilmek alkotóival is volt vetítés utáni beszélgetés – két konferenciára, két kerekasztal-beszélgetésre, két gyerekműhelyre és egy interaktív gyerekelőadásra lehetett beülni, de a programhoz kapcsolódott egy kiállítás és egy DJ-buli is.

A legtöbb programpont – 31 vetítés és 28 esemény – Kolozsváron volt, ahol 3145-en vettek részt a Filmtettfeszten. A két legnépszerűbb film itt a Csendes barát és a Minden csillag volt, de szinte teltházzal vetítettük a Kippkopp és a tizenkét hónapot, valamint a Jimmy Jaguárt is.

A gyerekprogramok általában népszerűek voltak: Kolozsváron kb. 650 nézőjük volt, a fesztivál további helyszínein még 1000 nézőt számoltunk.

Szombat este, a Filmtettfeszt díjátadó ünnepségén Dimény Áron átvette a Sárga Csikó Díjat, Kacsó Edith televíziós újságíró pedig a Fám Erika Díjat. A zsűri is díjazott: Lakatos Miska Tőlem tudjátok meg. Hat roma portré a székelykeresztúri régióból című filmje lett a fődíjas, a zsűri különdíját Sándor Zsuzsa A nap legjobb pillanata című animációs dokumentumfilmje nyerte el. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által felajánlott különdíjat szintén egy animációs film, a Búzási Gyopár-Orsolya rendezte, a Maros Megyei Múzeum megrendelésére készült Bernády Amerikába megy kapta, a közönségdíjat pedig az online szavazás nyomán Incze Csaba Énlaki hétköznapok című alkotása nyerte több mint 1400 szavazattal.

A 25. évforduló alkalmából készült két film bemutatója szintén a Filmtettfeszten zajlott: fent látható a Visky Ábel rendezte Az első huszonöt, alább pedig a szintén 25 éves Filmtett műhelyéről szóló dokumentumfilm, az Erdélyből filmszeretettel, amelyet Kalamár Gáspár-Gábor rendezett.

 

Szeptember 24–28. között ismét életre kel Temesvár magyar közösségének legnagyobb kulturális rendezvénye, a Temesvári Magyar Napok. A város központja öt napon át pezsgő találkozóhellyé alakul, ahol a hagyomány, a kultúra, a közösségi élmény és a szórakozás kéz a kézben járnak.

A rendezvénysorozatot a Temesvári Nemzeti Operában tartott nyitógála indítja, amelyen a Sárik Péter Trió és Koszika közös koncertje repíti különleges zenei világba a közönséget.

A következő napokban minden generáció megtalálhatja a számára legkedvesebb programot: a legkisebbeket Bogyó és Babóca-filmvetítés, kézműves játszóház, bábelőadás és vidám gyermekkoncertek várják. A fiataloknak különleges helyszín lesz a Techesvár – Fiatalok utcája, ahol játékok, közösségi élmények és fergeteges bulik garantálják a jókedvet.

A felnőtteket gazdag kulturális kínálat csábítja: színházi előadások, irodalmi estek, könyvbemutatók, történelmi séták, valamint izgalmas kerekasztal-beszélgetések. A közönség betekintést nyerhet a Bánság sokszínű kulturális örökségébe, és együtt gondolkodhat a jelen és jövő kérdéseiről meghívott szakértőkkel és közéleti szereplőkkel.

Idén is kihagyhatatlan élmény lesz a Hunyadi-kastély parkjában zajló hagyományőrző bemutatók sora: középkori tábor, fegyverbemutatók, solymászat, íjászverseny és a Temesvár 1552-es ostromát felelevenítő nagyszabású színjáték. A hangulatot fáklyás felvonulások, tűzzsonglőrök és reneszánsz zene fokozzák.

A zenekedvelők sem maradnak élmények nélkül Szakács Erika, Hungarian Rhapsody, Sin Seekas és végül, de nem utolsósorban Rúzsa Magdi és az EDDA művek koncertje teszi felejthetetlenné az idei Temesvári Magyar Napokat.

Az esemény mindenki számára nyitott: gyerekek, fiatalok, családok és idősebbek egyaránt megtalálhatják benne a számukra értékes és maradandó élményeket. A Temesvári Magyar Napok egyszerre szól a hagyományainkról és a jövőnkről, a közös értékekről és a közösségi együttlétről.

Idén, Tíz Évesek lettünk, gyertek velünk, ünnepeljük meg az alkalmat és találkozzunk minél többen Temesvár központjában!

Idén is folytatódik a Filmtettfeszt Magyar mesterművek sorozata, ezúttal a 35 éves Meteóval, a 30 éves A részleggel, a 20 éve bemutatott Sorstalansággal, illetve az 1987-ben bemutatott Zuhanás közben-nel, amely különleges ajánlással érkezik a programba: a fesztivál díszvendége, Pogány Judit ajánlotta egyik, szívének kedves munkájaként. A filmeket nem csak Kolozsváron vetítjük.

Kisemberek ámokfutása Pogány Judit ajánlásával: Zuhanás közben

Wolf szőke, jóképű és videókkal seftel egy bandák uralta piacon, hogy meglephesse a barátnőjét, aki már rég elhidegült tőle. Nóra elhanyagolt negyvenes, teljes magányban él elmebeteg férjével összezárva, többféle frusztrációját nagy mennyiségű alkohollal hígítja. Kettejük sorsa egy nem igazán legális meló kapcsán fonódik össze, a világgal szembeni gyűlöletük forrása különböző, mégis közös sodorba terelődik. Útjuk olykor keresztezi egy párkapcsolati gondokkal küszködő taxisét, aki hol pincérlány barátnőjével próbál zöldágra vergődni, hol a házát tákolja.

„Ez egy ilyen nap” – hangzik el többször is a filmben, de azt is mondhatnánk: ez egy ilyen korszak. A történetet mozgató személyes frusztrációk és depresszió hátterében ugyanis a rendszerváltás előtti kilátástalan, sivár, a kisembernek túl sok boldogulási lehetőséget nem nyújtó nagyváros áll, ahol a párkapcsolati drámák passzív cirkuszi szemlélői a szomszédok – bár az illegalitás határán zajló pénzszerzési kísérletek nem feltétlenül térhez vagy korhoz kötöttek, és a gyilkos indulatot szülő gyűlölet is bárhol, bármikor visszacsaphat arra, akiben felgyülemlett.

A Zuhanás közben-t a Nórát alakító Pogány Judit választotta egyik személyes kedvenceként a Filmtettfeszt műsorába: „A Zuhanás közben című film izgalmas munka volt Kaszás Attilával, Kováts Adéllal, Sinkó Lászlóval! A témaválasztás egy újsághír alapján történt, tehát nem hamis kitaláció. A film megelőzte korát – így szoktuk mondani –, mivel a bemutató idején még Magyarországon nem voltak divatban a »maffia« jellegű leszámolások, de nem sokkal utána történt a híres Aranykéz utcai robbantás” – mesélte szervezőcsapatunknak. Nóra megformálásáért elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb női alakításért járó díját, és az ebből a filmből készült bemutató anyag alapján kérte fel egy szerepre Michael Haneke a 90-es évek elején.

A filmet a fesztivál díszvendége, a 80 éves Pogány Judit, a Nemzet Színésze tiszteletére vetítjük. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Kafkai hangulatú, betiltott road-movie: 30 éves A részleg

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért…

A részleg abszurdba hajló road movie arról, hogyan próbálják megtörni és eltüntetni a gondolkodó embereket az elnyomó rendszerek. Gothár Péter egy kafkaian rémálomszerű, de minden porcikájában ismerős világot tár elénk, amely pusztulófélben lévő ipartelepeivel, áporodott szobabelsőivel és a természet egyre kietlenebbé váló képeivel tökéletes vizuális hátteret talál Bodor Ádám novellájához.

Weisz Gizellától minden állomáson elvesznek valamit egy értelmetlen magyarázat kíséretében, és elcserélik valami másra, amit vagy nem szeret, vagy nincs rá szüksége. A nő jó képet vág hozzá, mert nem tehet mást. Hol szomorúnak, hol őrültnek, hol bölcsnek tűnő mosolya az ő túlélési stratégiája. Általa a konkrét tértől és időtől elemelt film a kelet-európai elnyomás allegóriájává válik.

A film forgatását az utolsó pillanatban leállították: a 80-as évek elején stilizált magyar film sem kritizálhatta a romániai rendszert. Utána a rendező évről évre próbálta megvalósítani a filmtervet, míg végül az 1989-es fordulat után, szűk költségvetésből végre elkészíthette. A forgatás Kolozsváron és Balánbányán zajlott, operatőre az alapos helyismerettel rendelkező Vivi Drăgan Vasile volt, és több román színész is látható a vásznon. A részleg versenyzett Cannes-ban és Karlovy Varyban – a csehországi fesztiválon elnyerte az ökumenikus zsűri dicséretét –, az 1995-ös Magyar Filmszemlén pedig bezsebelte a fődíjat és a külföldi kritikusok díját. Univerzális üzenetének köszönhetően az elmúlt három évtized alatt mit sem vesztett erejéből.

A részleg kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film alapjául szolgáló novella írója, Bodor Ádám. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Posztapokaliptikus disztópia magyar módra: 35 éves a Meteo

Közeljövő, Közép-Európa. Egy lerohadt metropoliszban az anyagias Berlioz, az erőember Verő és a meteorológus Felhőcske a gyors meggazdagodás lehetőségét kutatja. Nincs sok idejük, mert a negyedet lebontása ítélte a vezetőség, tervükbe pedig egy gyönyörű nő is bekavar…

A Meteo science fiction, azon belül disztópikus, poszt-apokaliptikus jövőfilm, műfaját tekintve igazi ritkaság a magyar filmtörténetben. Címe jelzi, hogy alkotóik saját korukról vázolnak fel helyzetjelentést, s bár a Meteo előkészítésekor Monory Mész András és Bereményi Géza még nem sejthette, hogy az 1988-ban leforgatott film bemutatója 1990-ben, egy alaposan megváltozott világban lesz, a benne ábrázolt, haldokló, fakó világ ráérez a szocialista rendszer közelgő összeomlására. A csak egyetlenegy nagyjátékfilmet rendező Monory Mész András a rendszerváltás utáni káoszból is felvillantott valamit, amikor a koszszürke, hidegkék metropolisz vezérlőelveként a gyors meggazdagodás délibábját nevezi meg. A Meteo azonban nem csupán a rendszerváltó korszak időkapszulája: a megbolonduló időjárással korunk klímakatasztrófáját is előrevetítette.

A film a korabeli underground zenék hangulatát is felhasználja: Felhőcskét a Kontroll Csoport egyik alapítója, Kistamás László játssza, az indusztriálisan merengő zenét a Trabantból, Balatonból, Európa Kiadóból ismert Másik János és Szemző Tibor szerezte, a bulijelenetben pedig a legendás Fekete Lyuk koncertjeinek levegője árad.

A Meteo kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film rendezője, Monory Mész András. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

Felnövéstörténet a náci pokolból: 20 éves a Sorstalanság

Köves Gyuri átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal, Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek, flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegben, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel, amíg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl… – biztat a Sorstalanság, a Nobel-díjas Kertész Imre leghíresebb, önéletrajzi ihletésű regényének máig egyetlen filmes adaptációja.

Köves Gyuri pokoljárása lineáris narráció helyett epizódok füzéreként, mozaikszerű tablóként elevenedik meg a vásznon, a holokauszt egyetlen szereplő tragédiája helyett a körülötte örvénylő arcokból, életképekből, apróbb-nagyobb eseményekből bontakozik ki. Az epizódok valóságtól elemelt vizuális ábrázolása Pados Gyula operatőri munkájának, hangulata pedig az olasz mester Ennio Morricone zenéjének is köszönhető.

A filmdráma az akkor operatőrként már világhírű Koltai Lajos első rendezői munkája (egyetlen ilyen követte még azóta, a közelmúltban bemutatott Semmelweis), amely máig a magyar filmtörténet egyik legnagyobb szuperprodukciójának számít. Magyar–német–brit koprodukcióban készült 2,5 milliárd forintos költségvetésből, minden korábbinál nagyobb épített díszletben, minden korábbinál több beszélő szereplővel: 145 színész, mintegy 10 000 statiszta dolgozott a közel 100 fős stábbal a nagyjából 70 000 méter filmszalagra rögzített alkotáson.

A film kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a Sorstalanság kulcsszereplőjét, Citrom Bandit alakító Dimény Áron. Még több infó a filmről a filmtettfesztes vetítések helyszíneivel és időpontjaival itt, 0 lej értékű kolozsvári jegyek beszerezhetők itt.

 

A Vásárhelyi Forgatag idén tizenkettedik alkalommal várta a látogatókat, és ismét bebizonyosodott: a közösség ereje, a kultúra szeretete és a családbarát szellemiség minden körülményt felülír, ugyanis esőben is teltházzal zárult a rendezvény.

Bár a vasárnapi zárókoncerten a Bagossy Brothers Company fellépését folyamatos eső kísérte, a Vár megtelt lelkes közönséggel. Nagy Éva, szervező, Marosvásárhelyért Egyesület elnöke hangsúlyozta: a résztvevők kulturáltan és fegyelmezetten szórakoztak, az eső pedig nem szegte kedvét az együttesnek sem, amely a tőlük megszokott energiával adott emlékezetes koncertet.

A szervezők a hatóságokkal, a katasztrófavédelemmel és az egészségügyi szolgálatokkal együttműködve mindent megtettek a biztonságért, így nagyobb probléma nem történt – egyetlen kisebb balesetet regisztráltak: valakinek kiment a bokája.

„Az időjárás egész vasárnap próbára tett bennünket, ám igyekeztünk a lehető legtöbb programot áthelyezni beltéri helyszínekre vagy fedett helyszínek alá. Így a programok mintegy 80%-a megvalósult. Elsősorban a babáknak szóló, szabadtéri események maradtak el.

Borkert – újra teltházas siker

Második alkalommal került megrendezésre a Borkert, amely már tavaly is óriási népszerűségnek örvendett. Idén nagyobb helyen, még több ülőhellyel készültünk, de ez sem bizonyult elegendőnek. A Kárászteleki pincészet és a Pannonhalmi pincészet házikója, valamint a Friza és Friza Rosé borok vitték a prímet, a Carassia Blanc de Blancs pezsgő pedig szintén nagy sikert aratott. A vásárhelyi közönség igazolta az elképzelésünket, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol a koncertek után is együtt lehetnek a forgatgozók.

Kultúra minden mennyiségben

A Vásárhelyi Forgatag hagyományosan családi rendezvény, amely minden korosztály számára kínál programokat. A hét folyamán kétszer töltöttük meg a Kultúrpalotát, négyszer a Nemzeti Színházat, kétszer a Spectrum Színházat, valamint a Teleki Téka udvarát is koncerttel, könyvbemutatókkal.

Kiemelkedő esemény volt a 18. Erdélyi Néptánc Antológia, amelynek idén Marosvásárhely adhatott otthon. „Az Antológián 11 együttes 12 produkcióval mutatkozott be, amatőr néptáncosok Erdély minden szegletéből. Volt versenyjellege is a rendezvénynek, de a hivatásos táncosoknak ugyanúgy szólt, mint a folk iránt érdeklődőknek”  – mondta Törzsök Hunor, a szervező Borsika Néptáncegyüttes csoportvezetője. Az Antológia a szó minden értelmében igazán színesítette a Forgatagot: nem csak programban, de élményszába ment, amikor 360 színes népviseletbe öltözött táncos vonult fel a Marosvásárhelyi Várban.

Folkudvar és kézműves programok

A Folkudvarban is a néphagyomány kapta a főszerepet, ez a program évek óta a Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány égisze alatt valósul meg: a kicsik és nagyok egyaránt belekóstolhattak a népi mesterségekbe, néptáncba és népmesébe. Több mint ezer érdeklődő fordult meg a kézműves foglalkozásokon, 400 gyerek alkotott, és a kézműves alapanyagokból is hiány alakult ki a nagy érdeklődés miatt, amit azonnal sikerült pótolni. Az élő mesemondásokon idén már tömegek vettek részt, a szülők is együtt ültek be gyermekeikkel – emelte ki Bálint Erika, az idei rendezvény főszervezője.

Újdonságok és családi élmények

A Csicsergő családi- és gyerekprogramok 0-14 évtől szóltak mindenkinek. Az idei év újdonsága volt itt a Piros Orr bohócdoktorok jelenléte, akik igyekeztek jó hangulatot teremteni a vár minden szegletében a legváratlanabb pillanatokban is. Kiemelkedő programpont volt a másodjára megszervezett családi olimpia is, amelyből sikerült hagyományt teremteni.

A fiatalok megszólítása hatalmas kihívás, idén az Ifi-sétány programjai és a Digitális aréna is nekik készült, de elmondható az is, hogy idén kapták a legnagyobb figyelmet a sérült gyerekek és az őket nevelő családok is.

Ahogy a Duma tér előadásain is évről évre nagyobb az érdeklődés, úgy a szervezők hiszik, hogy az új programjaik is ugyanúgy a forgatagozók kedvére valók lesznek majd.

Tiszta Vár – felelős szervezés

A rendezvény bontása már zajlik, a szervezők ígérik, hogy a Várat úgy adják vissza, ahogy átvették. A Forgatag ideje alatt is kiemelt figyelmet fordítottak a tisztaságra, a szemétkezelésre, hogy a több ezer látogató ellenére is rendezett környezet fogadja a látogatókat.

A Vásárhelyi Forgatag 12 éve a közösség ünnepe, ahol a kultúra, a bor, a családi programok és a közösségi élmények találkoznak. Idén sem volt ez másként: az időjárás próbára tett bennünket, de a közönség kitartása és a szervezők rugalmassága garantálta, hogy a Forgatag minden várakozást felülmúljon. A szervezők elmondták, jövőre újra lesz Vásárhelyi Forgatag, a 13. kiadást 2026. augusztus 26. és 30. között szervezik.

 

Vasárnap is élettel telt meg a a Kossuth-kert. Főzőverseny, kézműves- és hagyományőrző foglalkozások, könyvbemutatók, sportprogramok és koncertek színesítették a 24. Partiumi Magyar Napok zárónapját. A látogatók a szatmári bográcsos vad- és halételek ízvilágát kóstolhatták, miközbenkézműves mesterek portékáival, gyerekeknek szóló előadásokkal és hagyományőrző bemutatókkal találkozhattak.

A kulturális kínálatot vasárnap is sokszínű előadások gazdagították. A Bookmar-könyvvásáron helyi kortárs szerzők mutatták be köteteiket, a Partiumi Falugazdász sátorban a fenntartható kertészkedésről hallhattak az érdeklődők, míg az Iparos Otthonban az utazó planetárium a világegyetem titkait hozta közelebb kicsikhez és nagyokhoz.

A sportbarátokat az asztalitenisz-verseny folytatása, a Partium Kupa mérkőzései és díjátadója, valamint a Sportsziget beszélgetései várták.

A zenei program a műfaji sokszínűséget ünnepelte. Délután operett dallamok csendültek fel az Orfeum Hungaricum előadásában, majd az Első Emelet szállította a nosztalgikus slágereket. A Partiumi Borudvarban néptáncos csoportok, a Néked zenekar és az XXL Band gondoskodtak a jó hangulatról. Az új központban pedig a legendás Edda Művek adott felejthetetlen nagykoncertet, méltó lezárásaként a fesztivál hetének.

A 24. Partiumi Magyar Napok vasárnap este közösségi ünneppé vált: a rendezvény egész hetében együtt volt a város és a vidék apraja-nagyja, fiatalok és idősebbek, családok és barátok. A koncertek, kiállítások, sportprogramok és gasztronómiai élmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy újra bebizonyosodjon: a PMN nemcsak kulturális fesztivál, hanem igazi közösségépítő ünnep, ahol a találkozások, az együttlét és a közös élmények teszik felejthetetlenné a nyár legnagyobb szatmári rendezvényét.

Kapu Tibor köszöntötte Kolozsvár Főterén a kincses város közönségét

 

Vasárnap este ünnepélyes zárógálával és Zorán koncertjével véget ért a 16. Kolozsvári Magyar Napok. A Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjének záróeseményén, Kolozsvár Főterén, személyesen köszöntötte a kincses város lakóit Kapu Tibor űrhajós is. A bő egyhetes ünnepségsorozat ideje alatt a 76 helyszín több mint 500 programpontjának látogatottsága elérte a 250 ezret.

„A Kolozsvári Magyar Napok ismét megmutatta: helyben vagyunk. Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is otthonra találtunk Kolozsvár történelmi utcáin, a Farkas utca forgatagában, a Bánffy-udvar mesés falai között. A mi feladatunk pedig nem más, mint jövőt biztosítani itt, itthon, Erdélyben, Kolozsváron, ahol jó fiatalnak és örök fiatalnak lenni, ahol lehetőségek és megoldások vannak, ahol párbeszéd van, ahol együtt ünnepeljük a múltat, a jövőt és a jelent” – mondta a zárógálán elhangzott beszédében Oláh Emese. Kolozsvár alpolgármestere hozzátette: a Kolozsvári Magyar Napok ma már nem egyszerűen egy fesztivál, hanem a hovatartozásunk élő bizonyítéka, ahol a hagyományaink és közös reményeink összeérnek, ahol nagyot álmodhatunk, és ahonnan erőt meríthetünk azok megvalósításához.

„Egy csodálatos, élményekkel teli héten vagyunk túl, a Kolozsvári Magyar Napok szervezőit pedig köszönet illeti mindezért. Mi, akik itt élünk Kolozsváron, tudjuk, hogy Kolozsvár ereje a sokszínűségben rejlik. Együtt egy európai várost építünk, ahol mindenki otthon érezheti magát, és amelyre mindenki büszke lehet. Kérem, folytassuk ezt a megkezdett utat” – mondta Emil Boc. Kolozsvár polgármestere beszédében rámutatott: a város ereje a kultúrában és az oktatásban rejlik, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy a fiatalok számára minél több lehetőség álljon rendelkezésre, ezzel is megteremtve itthon maradásuk feltételeit – függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól, itthon, „Cluj-Napoca”-ban és „Kolozsváron”.

„Már az első Kolozsvári Magyar Napokra is sokan eljöttek – magyarok és a hozzánk csatlakozó román várostársaink. Azóta, ahogy ünnepségsorozatunk egyre csak növekedett, egyre többen érkeztek hozzánk Erdélyből, a Kárpát-medence minden szegletéből, Európa legtöbb országából és – adataink szerint – legalább négy kontinensről is. De arra, hogy idén átlépjük a földi dimenziót, és az űrből is fogadhatunk egy vendéget, még nem volt példa, és óriási örömet jelent számunkra” – utalt záróbeszédében Gergely Balázs a Kolozsvárra látogató Kapu Tibor űrhajós jelenlétére. A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője rámutatott: amikor elindították a rendezvénysorozat előkészületeit, még nem tudták, hogy Kapu Tibor megtiszteli jelenlétével a Kolozsvári Magyar Napokat, a rendezvény arculatában mégis űrperspektívából látszik a bolygónk, s az a jól kivehető pont, Kolozsvár, ahol mindenki otthon és helyben érezheti magát. „A gondviselés hozta össze Kapu Tibort, a magyarnapozókat és minket, szervezőket itt, a kincses város Főterén. Isten hozott mindenkit, és úgy hiszem, hogy ameddig mi, kolozsvári magyarok itthon vagyunk a városunkban, addig minden magyar ember – érkezzen bárhonnan is hozzánk – itthon lesz velünk” – mondta Gergely Balázs, aki beszéde zárásaként megköszönte a támogatók, a szervezők és az önkéntesek munkáját, akik közül többeket a színpadra is szólított.

A zárógála kiemelt pillanataként és a szervezők meghívására Kapu Tibor magyar űrhajós lépett az érdeklődő tömege elé, hogy a főtéri nagyszínpadon köszöntse az Kolozsvári Magyar Napok résztvevőit. „Mi, űrhajósok, azt szoktuk mondani, amikor elhagyjuk a Földet és kimegyünk a világűrbe, hogy attól kezdve mi földiek vagyunk, a Föld nevű bolygóról származunk és a Föld teljes népességét képviseljük. Szerintem ti is hasonló helyzetben vagytok Kolozsváron: az anyaországtól egy kicsit távolabb, de mégis ugyanúgy magyarnak érzitek magatokat, mint mi földieknek a világűrben. Amikor ott jártam, nem láttam országhatárokat és határátkelőket. De láttam a Kárpát-medencét, a Dunát, a Tiszát, a Balatont, a Hargitát, a Fertő-tavat és mindazt, ami minket magyarrá tesz. Amit láttam, az összetartozott és nem volt megosztott. Amit láttam, az egy volt és nem sok különálló dolog. Ahogy pedig Zorán – a zárógála zenei fellépője – is hisz a táguló világban és a lézersugárban, ezáltal pedig talán az űrkutatásban, úgy hiszünk mi is bennetek” – zárta beszédét Kapu Tibor.

Az idei Kolozsvári Magyar Napok 76 rendezvényhelyszínének több mint 500 programpontja elérte a 250 ezres látogatottságot. A programsorozat zenei színpadain 46 pop-, rock- és jazzkoncert zajlott, valamint további 12 klasszikus zenei koncert. A rendezvénysorozat ideje alatt 35 képzőművészeti kiállításon, 31 városismereti sétán, 44 filmvetítésen, valamint 131 kerekasztal-beszélgetésen és előadáson vehettek részt az érdeklődők. A Farkas utca újra teljes hosszában fesztiválutcává változott, ahol kézműves- és könyvvásáron vehettek részt az érdeklődők, de itt kapott helyet a múzeumok sétánya is. Szerdától vasárnapig 143 kézműves, 17 könyvkiadó és 17 múzeum mutatkozott be a magyarnapos közönségnek. A Fogoly utca újra Borutcaként várta a Kárpát-medence borainak szerelmeseit: 9 különböző pincészet nedűit kóstolhatták meg az érdeklődők. Az idén hetedik kiadásához érkezett KMN-Donaton Terepfutóverseny során közel 600 jelentkező mérte össze állóképességét több korosztályban és négy különböző távon, a versenynek is otthont adó kolozsvári falumúzeum területén pedig újra megszervezték a hagyományosnak számító örömfőzést 28 csapat részvételével. A Kolozsvári Magyar Napok közönsége az online térben is kiemelt érdeklődést mutatott a programsorozat iránt, hiszen csaknem 42 ezer egyéni látogatója volt a www.magyarnapok.ro oldalnak, a közösségi médiában megjelent tartalmakat pedig 6,5 milliószor tekintették meg. A Kincses Kolozsvár Egyesület 151 partnerintézménnyel közösen szervezte meg a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjét, közel 100 támogató és támogató intézmény járult hozzá a rendezvénysorozat megvalósításához, a 145 fős szervezőcsapatot pedig 120 önkéntes segítette a bő egy hét során. A 17. Kolozsvári Magyar Napokat 2026. augusztus 16-23. között szervezik meg.

A Kincses Kolozsvár Egyesület sajtóirodája

 

Augusztus 17-24. között immár a tizenhatodik kiadásával jelentkezik a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléje, a Kolozsvári Magyar Napok. A programsorozattal kapcsolatos főbb tudnivalókat – egy Kolozsváron szervezett szerda délelőtti sajtótájékoztató keretében – Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója és Portik Blénessy Ágota, a kolozsvári Művészeti Múzeum muzeológusa ismertette.

„Idei rendezvénysorozatunk mottójául a <<Helyben vagyunk!>> jelmondatot választottuk. Tettük ezt azért is, mert a kincses város magyarságának jelenléte – dokumentáltan – legalább 1100 éves Kolozsváron, s ez világviszonylatban is nagy időt jelent, ha pedig Erdélyre gondolunk, ahol a történelem folyamán népek egész sora élt, alkotott, majd továbbállt vagy eltűnt, e szám még inkább figyelemre méltó. Magától értetődő természetesség, hogy – őseink után – mi magunk is helyben érezzük magunkat, a valóságunk része a felemelő tudat, hogy építő közössége voltunk és vagyunk e városnak, ahhoz pedig, hogy egy olyan hosszú életű ünnepségsorozatot, mint a Kolozsvári Magyar Napok, évről évre meg tudjunk szervezni, elődeink elszántságára és tudására is szükségünk van” – jelentette ki Gergely Balázs. A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője külön is megköszönte azoknak a szervezőtásainak az immár 16 éves együttműködést, akikkel a kezdetektől fogva azon dolgoznak, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk köré szerveződő bő egyhetes rendezvénysorozat évről évre a kolozsvári, valamint a teljes Kárpát-medencei magyarság találkozóhelye és ünnepségsorozata legyen. „Köszönet illeti a szervezőket, az önkénteseket, a partnerszervezeteket, a kolozsvári civileket, történelmi egyházainkat – külön is kiemelve a Szent Mihály Római Katolikus Plébániát, amely a Szentegyház utcai palotájában egész évre otthont biztosít a Kincses Kolozsvár Egyesületnek –, az iskoláinkat és az egyetemeinket, a támogató intézményeket – beleértve Magyarország Kormányát, amely már a kezdetektől kiemelt támogatója a Kolozsvári Magyar Napoknak, valamint Kolozsvár Polgármesteri Hivatalát és a Kolozs Megyei Tanácsot, akik szintén elkötelezett támogatói kezdeményezésünknek –, Kolozsvár lakóit, akik ellátogatnak rendezvényeinkre és ezzel értelmet adnak egész éves munkánknak, és nem utolsó sorban köszönet illeti azokat az erdélyi és magyarországi vállalkozókat is, akik – bármiféle elvárt haszon nélkül – anyagilag is támogatják közös ünnepünket. Idén 145 szervező és 120 önkéntes dolgozik azért, hogy augusztus 17-24. között, valamint az azt megelőző és az azt követő időszakban minden zökkenőmentes legyen, e sok-sok ember és partnerszervezet gyümölcsöző együttműködése pedig – reményeink szerint – újra bebizonyítja, hogy értékmentő és értékteremtő közössége vagyunk a kincses városnak” – zárta felvezetőjét Gergely Balázs.

525 program, 76 programhelyszín

A sajtótájékoztatón Szabó Lilla elmondta: idén 525 programponttal és 76 programhelyszínen várják a magyarnapozókat.

A számos kulturális esemény közül – és a teljesség igénye nélkül – külön is kiemelendő a Kriza János teológus és néprajzkutató halálának 150. évfordulójára szervezett kétnapos (augusztus 18-19.) emlékkonferencia, amelyet a Vallásszabadság Házában szervez – a Kriza János Néprajzi Társasággal partnerségben – a Magyar Unitárius Egyház, valamint az a templombejárással egybekötött rendezvénysorozat, amely keretében a kincses város lakói, illetve a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői az idén 300 éves Szentháromság (Piarista) templomot ismerhetik meg behatóbban. A jeles évforduló alkalmából augusztus 19-én (kedden) és 23-án (szombaton) 13 órától magyar nyelvű, vezetett templombejárásra várják az érdeklődőket, augusztus 21-én (csütörtökön) 11 órától pedig román nyelvű templombejárásra kerül sor. Szintén augusztus 21-én (csütörtökön) 15 órától a templom és a szerzetesrend történetét feldolgozó minikonferencián vehetnek részt az érdeklődők a három évszázados múlttal büszkélkedő istenházában.

Ugyancsak kiemelendő az az augusztus 24-én (vasárnap) 17 órától a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán a Nagy királyok – emberi arcok. Emlékezés és megelevenítés címmel megszervezésre kerülő minikonferencia, melynek keretében bemutatják – Dr. Szabados György és Dr. Gábor Emese részvételével – egyebek mellett Mátyás király arcrekonstrukcióját is.

Mivel a hagyományoknak megfelelően már a Kolozsvári Magyar Napok (augusztus 18-i) ünnepélyes nyitógáláját megelőzően szélesre tárja kapuit az érdeklődő közönség előtt a kincses város néhány kulturális intézménye, így augusztus 16-án (szombaton) 17 órától a Kincses Kolozsvár Egyesület újonnan jelentkező programhelyszínén, a Bánffy Miklós Operastúdióban mutatják be a Kincses Kolozsvár Kalendáriumának legújabb kiadását, augusztus 17-én (vasárnap) 10 órától a felújított Alsóvárosi (Kétágú) templomba várják a híveket hálaadó istentiszteletre, melynek keretében bemutatásra kerül a felújított Kestner barokk orgona is, az istentiszteletet követően pedig a Reformátusok a kolozsvári Hóstáton c. kiállítás válik megtekinthetővé. Ugyancsak augusztus 17-én 17 órától az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában nyitják meg a Kolozsvár az 1930-as években című Gy. Szabó Béla-emlékkiállítást.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Főtér ismét a könnyűzenei koncertek közkedvelt helyszíne lesz, a Bánffy-udvarban működő színpadon pedig szintén változatos zenei programokkal várják a résztvevőket.

A Farkas utca – a rá merőleges utcákkal együtt – újra fesztiválutcává alakul, ahol a kézműves- és könyvvásárt, valamint a múzeumok sétányát tekinthetik meg az érdeklődők, idén pedig a Farkas utcában újra működni fog egy kisebb zenei színpad is, ahol szerdától szintén koncertek várják majd az érdeklődőket. Szabó Lilla elmondta: a Farkas utcai kézműves vásáron idén rekordszámú (140) árus kínálja majd a portékáit.

A Romkertben a Salina Compania hagyományőrzői egy minden eddiginél nagyszabásúbb középkori vásári forgataggal készülnek, idén először pedig lovagi tornákra és számos más, a középkori életet bemutató tevékenységre is számíthatnak a látogatók.

A Herepei-házban az Ifjúsági Keresztény Egyesület várja a REFO-udvarként ismert helyszín változatos programjaira az érdeklődőket. A Kolozsvári Református Kollégium udvara ismét Folkudvarrá alakul (az Erdélyi Hagyományok Háza szervezésében), ahol népzenei- és néptánc-bemutatókkal, gyermekjátékokkal, népdal- és néptánc-oktatással is készülnek a szervezők, az estéket táncház zárja, a Romkert bejáratánál, a Kolozsvári Református Kollégium mellett – szintén újdonságként – zenedoboz működik majd, ahol élő muzsikát hallhatnak a magyarnapozók, a Deák Ferenc utca elején pedig népviseleti próbafülkét működtetnek majd, ahol mezőségi és kalotaszegi viseleteket próbálhatnak fel a vállalkozó kedvűek.

A Fogoly utca ismét Borutcaként várja a Kárpát-medencei nedűk kedvelőit, a Szentegyház utca 4. szám alatt napközben Ifjúsági Udvar működik majd, este pedig ugyanez KMN Kávéházzá alakul, ahova bárki betérhet egy csendesebb beszélgetésre. (A főként a fiatalokat megszólító esti bulik helyszíne idéntől az After Eight szórakozóhely lesz.)

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán – a #Főtér23 programhelyszínen – többnyire magyarországi meghívottak előadásain vehetnek részt a magyarnapozók, az MCC Tér újra a TIFF-házban kapott helyet,  az RMDSZ Oázis pedig ismét a DaPino vendéglátóhely udvarán jelentkezik.

A további újdonságok és kiemelendő programpontok rendjén Szabó Lilla elmondta: a Kolozsvári Magyar Filmnapokhoz idén a Művész Mozi is csatlakozott, ahol a legfrissebb magyar filmeket tekinthetik meg az érdeklődők (összesen pedig több mint 40 filmvetítés kapott helyet a Magyar Napok programkínálatában), az irodalmi programok többségéért a Helikon és az Erdélyi Magyar Írók Ligája felelnek, a válaszúti Bánffy-kastélyban már augusztus 16-án 15 órától megnyílnak a Hőseink nyomában és a Keresztény ünnepek című fotókiállítások, az idén 440 éves Házsongárdi temetőt pedig temetőséták és kvízséta keretében is megismerhetik a látogatók. A Kolozsvári Állami Magyar Színház újra miniévaddal készül, melynek keretében három kolozsvári és három vendégelőadást láthatnak a színházkedvelők.

Nagyszabású kiállítás a Barabás Miklós Céh szervezésében

Augusztus 17-én 18 órától várja majd a magyarnapozókat a Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeumban a Barabás Miklós Céh nagyszabású kiállítása, melynek keretében 250 művész több mint 350 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

Mint ismeretes, idén 95 esztendeje annak, hogy a Barabás Miklós Céh 1930-ban megszervezte a kincses városban az első bemutatkozó kiállítását. A Céh a különböző erdélyi régiók képviseletében jelentkező művészek felvonultatásával Kolozsváron, a Farkas utcai Teleki-palota termeiben mutatkozott be először. A most megnyíló tárlat erre az eseményre emlékezik – kiállításszervezésre mozgósítva a teljes tagságot. A Barabás Miklós Céh, valamint a partnerszervezetek – a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kincses Kolozsvár Egyesület, az Erdélyi Művészeti Központ és a Sapientia Alapítvány – célja, hogy minél átfogóbb képet nyújtsanak a Céh két történeti periódusáról: a kezdetektől a második világháború végéig, illetve az 1994-es újjáalapítástól napjainkig. Bár korábban már volt példa a céh országos szintű csoportos kiállításaira, bizton állítható, hogy e mostani tárlat a Barabás Miklós Céh eddigi legteljesebb bemutatkozásának számít.

Portik Blénessy Ágota, a kiállítás egyik kurátora (társkurátor Vécsi Nagy Zoltán) és a Művészeti Múzeum munkatársa elmondta: már a tavalyi Magyar Napokat követően nekifogtak a kiemelt jelentőségű tárlat megszervezésének, legjobb tudomása szerint pedig a kolozsvári Művészeti Múzeum története során még soha nem volt példa ekkora volumenű kiállítás lebonyolítására. „Több mint 1000 négyzetméteren terül el a tárlat, az pedig külön egyedivé teszi a Barabás Miklós Céh mostani kiállítását, hogy a rég volt alapítók és a jelenleg is aktív kortárs művészek munkái egy helyen – kronológiai sorrendben – tekinthetők meg” – hívta fel a figyelmet a kurátor, majd elmondta: a kiállításhoz egy most megjelenő katalógus is társul, amelyet bárki megvásárolhat a helyszínen.

Ünnepélyes nyitógála – Kallós Zoltánra emlékezve

Augusztus 18-án (hétfőn) 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera nagytermébe várják mindazokat, akik részt kívánnak venni a Magyar Napok ünnepélyes nyitógáláján, ahol különleges zenei és táncszínházi élményre számíthatnak az érdeklődők, hiszen az Udvarhelyi Néptáncműhely és a Háromszék Táncszínház Ritka magyar című közös produkcióját láthatja a kincses város közönsége Tőkés Csaba Zsolt rendezésében.

A produkció címe egyrészt a neves népzenekutató, Kallós Zoltán, apai–anyai szülőföldjének – a Kis–Szamos melléke és az Észak–Mezőség – tánc- és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik, másrészt utal a mezőségi magyarságra és a kiemelkedő életpályát magának tudó Kallós Zoltán személyére is. Az alkotók elmondása szerint az előadáshoz a Kossuth–nagydíjas néprajzkutatónak, a Corvin–lánc kitüntetettjének és a nemzet művészének kitartó és áldozatos munkája szolgáltatott ihletforrást.

Az ünnepélyes nyitógálán jelen lesz és köszöntőbeszédet mond dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke is.

A szervezők felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy a nyitógálán való részvétel ingyenes, valamint az érkezés sorrendjében lehetséges, és arra kérik a magyarnapozókat, hogy a zökkenőmentes beléptetés érdekében érkezzenek meg idejében a helyszínre.

 Forgalomkorlátozások a Magyar Napok ideje alatt

 Egyéb hivatali elfoglaltságai miatt a sajtótájékoztatón nem lehetett jelen Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, akinek tájékoztatóját Szabó Lilla tolmácsolta.

Elhangzott: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala idén is kiemelt partnere a rendezvénysorozatnak, 2025-ben pedig rekord összeggel – 800 ezer lejjel – támogatták a Magyar Napok megvalósítását.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a csendőrség, valamint a Magyar Napok biztosítását ellátó őrző-védő cég felel a közrend fenntartásáért, a közlekedési rendőrség, a csendőrség és a helyi rendőrség pedig az önkormányzattal együtt dönt a kulturális rendezvények közelében lévő forgalomkorlátozásokról és útlezárásokról. Utóbbiakra lehet számítani a Főtér keleti oldalán egy sávban. Ugyanakkor az esti, főtéri koncertek alatt a Főtér környéki utcák is le lesznek teljesen zárva, így a Jókai és a Deák Ferenc utcák – augusztus 20-24. között – amennyiben a nagyszámú tömeg ezt megköveteli – a 20:30 és 23 óra közötti idősávban. Mindezek mellett lezárásra kerül augusztus 18-án reggel 6 órától augusztus 25-én este 11 óráig a Kovács Dezső utca, illetve teljes időtartamra a Farkas, a Színház és a Gaál Gábor utca. Augusztus 23-án reggel 8 és 13 óra között le lesz zárva a Falumúzeum utcája a Hója erdőben megszervezésre kerülő terepfutóverseny időtartamára.

Állandó társrendezvény: a 27. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó

Augusztus 15-19. között újra a kincses város ad otthont Erdély egyik legkiemelkedőbb, Szent István királyunkhoz kötődő eseményének, az idén a 27. kiadásával jelentkező Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozónak. A hét folyamán öt ország 17 tánccsoportja mutatja be hagyományait (minden délben) a főtéri tánckavalkád keretében, augusztus 19-én (kedden) 18:15-kor a meghívott csoportok népviseletes felvonulásában gyönyörködhetnek a kolozsváriak, 19 órától pedig a főtéri nagyszínpadon veszi kezdetét a nemzetközi táncgála.

KMN-Donaton Terepfutóverseny és Örömfőzés

Augusztus 23-án (szombaton) 10 órától rajtol az immár hetedik KMN-Donaton Terepfutóverseny, amely a Kolozsvári Magyar Napok legnépszerűbb versenye. A korábbi évekhez hasonlóan, a már bevált helyszínen, a Donát-legenda szülőföldjén, a törökvágási falumúzeum (Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park) és a Hója-erdő területén mérhetik össze állóképességüket a KMN-Donaton Terepfutóverseny résztvevői tizenegy különböző kategóriában és négy különböző – 1, 5, 10 és 21 kilométeres – távon. Az érdeklődők a www.donaton.ro honlapon jelentkezhetnek – augusztus 17-én éjfélig kedvezményes áron: 14 éven aluliak számára 15 lej, 14 éven felülieknek pedig 30 lej a nevezési díj. A Magyar Napok ideje alatt – augusztus 18-tól augusztus 21-én déli 12 óráig – a teljes árú nevezési díj (14 éven aluliaknak 25 lej, 14 éven felülieknek 40 lej) befizetésével regisztrálhatnak a sportos kedvű magyarnapozók. A rajtcsomagokat a versenyzők augusztus 22-én (pénteken) 15 és 20 óra között vehetik át a főtéri KMN Infópontnál.

Szintén a törökvágási falumúzeumba várják – augusztus 23-án 9 órától – a sütni-főzni vágyókat, a munkaközösségeket és a baráti társaságokat, valamint a profi és az amatőr szakácsokat. Az eseményre a jelentkezés már lezárult, a helyszínen pedig élőzene, gyermekprogramok és a legfinomabb falatok várják majd az érdeklődőket.

Feledhetetlen zenei élmények minden mennyiségben

A Kolozsvári Magyar Napoknak idén is védjegyévé válik a változatos zenei kínálat, hiszen közel 60 könnyű- és komolyzenei koncertre várják a magyarnapozókat.

A főtéri nagyszínpad programkínálata a következő lesz: Csendül a nóta Kolozsvár főterén – magyarnóta-gála (augusztus 20., 19:00); Nemzeti ünnepi operettgála – fellépnek: Peller Károly, Szendy Szilvi, Dezső Ágota és Laki Péter (augusztus 20., 21:00); Mobilmánia Vikidál Gyulával (augusztus 21., 19:00); Tankcsapda (augusztus 21., 21:00); sZempöl Offchestra (augusztus 22., 19:00); Intim Torna Illegál (augusztus 22., 21:00); Paulina (augusztus 23., 19:00); Geszti (augusztus 23., 21:00); Kerekes Band (augusztus 24., 19:00); Zorán (augusztus 24., 21:00).

A Bánffy-udvarban található Petőfi-színpad programkínálata a következő: Ad Libitum – Cseh Tamás emlékest (augusztus 17., 20:00); Knock Out (augusztus 19., 20:00); DayByDay (augusztus 20., 17:00); Peter’s Project (augusztus 20., 20:00); Tasi Nóra és Pethő Csaba Duó (augusztus 21., 17:00); Jóvilágvan (augusztus 21., 20:00); Jambalaya. Vendég: AG Weinberger (augusztus 21., 23:00); Edina and the Jazzpresso (augusztus 22., 17:00); Szeder (augusztus 22., 20:00); Szalonna és Bandája (augusztus 22., 23:00); Skanzen (augusztus 23., 17:00); Gerendás Péter (augusztus 23., 20:00); Ripoff Raskolnikov Band (augusztus 23., 23:00); Oláh Krisztián Quartet (augusztus 24., 19:00); Miklós Gyuri gitárest (augusztus 24., 23:00).

Idén újra jelentkezik a Farkas utcai zenei színpad, a következő fellépőkkel: Katlan (augusztus 20., 18:00); Bachiu Picchu Quartet (augusztus 21., 18:00); Operettissimo (augusztus 22., 18:00); Mozsikácska interaktív gyermekkoncert (augusztus 23., 16:00); Jazzpar (augusztus 23., 18:00); Nem élhetek muzsikaszó nélkül – magyarnóta est (augusztus 24., 18:00).

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán – a #Főtér23 programhelyszínen – is számos zenei fellépő örvendezteti majd meg a magyarnapozó közönséget – a következők szerint: Sárik Péter Trió – Koszika lemezbemutató (augusztus 19., 20:00); Cimbaliband (augusztus 20., 20:00); Gypo Circus és Szirota Jennifer (augusztus 21., 20:30); Konyha (augusztus 21., 22:00); Mayfly (augusztus 22., 20:15); Loose Necties Society (augusztus 22., 21:45); Szabó Balázs Bandája (augusztus 23., 20:00); Lotfi Begi DJ party (augusztus 23., 21:30); Fodor Levente és a TETKÓ (augusztus 24., 17:00); Operettvarázs (augusztus 24., 18:30).

A Herepei-ház udvarán működő REFO-udvar zenei kínálata a következő: Fényvonal együttes (augusztus 20., 21:00); MÉSA (augusztus 22., 19:00); Evilági zenekar, közreműködik Elek Ágota (augusztus 22., 21:00); Tájoló zenekar (augusztus 23., 18:30); Karaván együttes (augusztus 24., 16:30); Platon Karataev duó (augusztus 24., 20:00).

Ugyanakkor a klasszikus zene kedvelői is találhatnak kedvükre való kikapcsolódási lehetőséget: az UniCante Egyetemi Kórus az UniCante goes Jazz 2.0 című produkciójával mutatkozik be augusztus 21-én 18 órától az Egyetemiek Házában, augusztus 22-én 19 órától a Piarista (Szentháromság) templomban a Szent Cecília Kórus ad koncertet, augusztus 23-án 18 órától Trombitás István és Diószegi Benjámin kamarazene koncertjének, augusztus 24-én 18 órától pedig a Concordia vonósnégyes koncertjének örvendezhetnek az érdeklődők a Redutban.

A résztvevőknek idén is lehetőségük nyílik arra, hogy adományaikkal támogassák a Kolozsvári Magyar Napokat. A szervezők a KMN infóstandoknál fogadják az adományokat – 10, 20 és 50 lej értékben –, az egyéni támogatókat pedig magyarnapos karszalaggal ajándékozzák meg.

A 16. Kolozsvári Magyar Napok részletes programkínálata, valamint további hasznos információk megtalálhatók a www.magyarnapok.ro oldalra kattintva, valamint Google Play és az App Store felületéről letölthető a Magyar Napok programját is tartalmazó FestivApp, egyéb érdekességeket pedig a programsorozat Facebook-, TikTok- és Instagram-oldalán találhatnak.

A 15. Kolozsvári Magyar Napok after videója: https://bit.ly/4lsoCyi

 

Örömmel jelentjük be: augusztus 18. és 24. között huszonnegyedik alkalommal kerül sor a Partiumi Magyar Napokra Szatmárnémetiben, az Identitás Alapítvány és az RMDSZ szervezésében. A régió egyik legszínesebb kulturális fesztiválja egyhetes programsorozattal várja a látogatókat.

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára augusztus 18-án, hétfőn, 18 órától kerül sor az Északi Színházban, ahol Szente Vajk „Aranylakodalom – avagy megint egy Legénybúcsú” című vígjátékát mutatják be.

Az előadásra jegyeket augusztus 11-től lehet vásárolni, munkanapokon 10.00-14.00 között az Északi Színház jegypénztárában.

A Partiumi Magyar Napokra a szatmáriak mellett szép számmal látogatnak el a környező megyékből is. Örömmel tapasztaljuk, hogy a határon túlról, Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeznek vendégeink. A XXIV. Partiumi Magyar Napok alkalmával is folytatjuk hagyományos rendezvényeket, de sok újdonságot is kínálunk a résztvevőknek. A programban szerepelnek komoly- és könnyűzenei koncertek, képzőművészeti- és történelmi kiállítások, színházi- és bábszínházi előadások, népzene és néptánc, kézműves foglalkozások és hagyományos ételek bemutatója és természetesen a borudvar valamint a  hagyományos termékek és kézművesek vására is tartogat izgalmakat.

A fesztivál nem csak szórakozás, hanem közösségi élmény is – remek alkalom régi ismerősök újra találkozására, közös élmények gyűjtésére a nyár utolsó napjaiban. A változatos helyszínek – a Kossuth-kert, a Tűzoltótorony parkja, a Szépművészeti Múzeum és az Északi Színház – garantálják, hogy mindenki megtalálja a számára legvonzóbb programokat.

További részletekkel hamarosan érkezünk, de addigis kövessék a Partiumi Magyar Napok hivatalos oldalait!