Hónap: 2026. szeptember

Szeptember 24–27. között ismét magyar kulturális központtá válik Temesvár belvárosa. A XI. Temesvári Magyar Napok négy napon át koncertekkel, színházzal, néptánccal, gyermek- és családi programokkal, kiállításokkal, előadásokkal, könyvbemutatókkal, történelmi programokkal és gasztronómiai élményekkel várja a közönséget.

Az idei rendezvény különleges nyitánya Halász Judit gálaműsora a Temesvári Román Nemzeti Operában. Ezen az estén a színház és az ünnep mindenkori gyermekeké: azoké, akik ma gyerekek, és azoké is, akik Halász Judit dalain nőttek fel. Generációkat összekötő dalok, közös emlékek és a gyermeki világ örök derűje indítja útjára a négynapos fesztivált.

Idén először a Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne lesz a Temesvári Magyar Napoknak. A fesztivál ideje alatt kiállítások, könyvbemutatók, előadások, beszélgetések, kóstolók és közösségi programok költöznek be az épület termeibe, így a Magyar Ház a rendezvény egyik fontos kulturális találkozópontjává válik.

A nagyszínpadon többek között a Bagossy Brothers Company, a Neoton Família Sztárjai, a Bekecs Táncszínház, a Pittyes2es és Gyufa, a Jazzarosa, a Stoned és a 8Light Minutes lép fel. Néptáncgála, táncház, klasszikus zene, színház, közéleti, történelmi és irodalmi beszélgetések teszik teljessé a kínálatot.

A Jenő herceg tér a családok, kézművesek és hagyományőrzők találkozóhelyévé válik, a Hunyadi várkastély parkjában pedig középkori tábor és látványos történelmi programok elevenítik meg a múltat. Városi séták, kiállítások, kóstolók és gyermekprogramok várják Temesvár magyar közösségét és minden érdeklődőt.

Négy nap, amikor találkozik hagyomány és kortárs kultúra, múlt és jelen, Temesvár és a Kárpát-medence.

Teltházas programokkal, izgalmas koncertekkel és eseményekkel telt a negyedik Ars SACRA fesztivál Nagyszebenben

„Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11) mottóval zajlott a 2026-os szakrális fesztivál.

A negyedik nagyszebeni Ars SACRA fesztivál kilenc tartalmas nappal, több mint húsz eseménnyel és több, mint 3500 résztvevővel zajlott Nagyszebenben szeptember 12. és 20. között. A fesztivál idén is bizonyította, hogy a művészet és a hit páratlan erővel köti össze a különböző felekezeteket és etnikumokat. A rendezvény nem csupán a kultúra és a vallás tereinek kapuit tárta szélesre a látogatók előtt, hanem a résztvevők elméjét és szívét is nyitottabbá tette.

„Meggyőződésem, hogy Nagyszeben mindenekelőtt a békés együttélés példaértékű színtere, a szakrális művészet pedig kiváló alapot teremt arra, hogy mélyebben megismerjük egymást: megértsük ünnepeinket, hagyományainkat, valamint belső megéléseinket és világképünket. A szakrális művészet az igaz, a remény és a szeretet erejével kovácsol minket közösséggé, társadalmi háttértől, felekezeti hovatartozástól és életkortól függetlenül” – hangsúlyozta Serfőző Levente főszervező.

A fesztivál első hétvégéjén a vezetett szakrális sétákon és a Nyitott Templomok Napján Nagyszeben épített örökségével, templomaival ismerkedtek a résztvevők. A szervezett csoportokat a Szentháromság Metropolita-székesegyházban, a Református Templomban, az Evangélikus lutheránus székesegyházban, a Szentháromság római katolikus templomban, az Orsolyák templomában és a Nagy Zsinagógában várták a lelkipásztorok és az adott istentiszteleti hely történészei, bemutatva az adott épület történetét és közösségét. A csoportokat prof. Balázs Enikő idegenvezető vezette.

A hét első felében az orgona volt a főszereplő. Az Evangélikus Székesegyházban a vezetett orgonatúrán Brita és Jürg Falch-Leutert játéka töltötte be a teret, majd Pálúr János budapesti orgonaművész teltházas koncertjére is sor került ugyanitt. A hét második felében is izgalmas és sokrétű kulturális műsorok várták a közönséget. A látogatók betekintést nyerhettek a könyvnyomtatás és a zsidó újév gasztronómiai hagyományaiba, valamint egyházi műemlékeket és műtárgyakat bemutató tárlatvezetéseken vehettek részt az ASTRA és a Brukenthal múzeumokban. A zenei palettát hazai és külföldi fellépők színesítették: sor került hagyományos zsidó zenei koncertre, zenei áhítatokra, kamarakoncertekre és nagyszabású kórusművekre, köztük a norvégiai Hvalkjaeften férfikar, a nagyszebeni Bach Kórus és a Vox Medicalis kórus előadásaira. A programot a 130 éve született Márton Áron püspök emlékére tartott istentisztelet és bemutató, valamint a modern művészet szakralitását vizsgáló kiállítás is gazdagította. A kilencnapos fesztivál vasárnap este az Evangélikus Székesegyházban, az ortodox Arhanghelos kórus zárókoncertjével ért véget.

„Nagyszebent éppen az teszi különlegessé, hogy sokfelekezetű, többnemzetiségű és befogadó város. A célunk az, hogy felekezeti és etnikai hovatartozástól függetlenül összefogjuk az embereket, és a szakrális művészet köré építsünk egy fesztivált. Támogatni szeretnénk azokat a közösségeket is, amelyeknek évről évre fogy a gyülekezete. Megmaradásukat azzal segíthetjük, ha kultúrát és közösségi eseményeket viszünk a templomaikba, hiszen az ő jelenlétük teszi Nagyszebent még szebbé, gazdagabbá és elismertebbé” – tette hozzá a főszervező.

Az Ars SACRA kezdeményezés 2007-ben indult Budapestről és mára határokon átívelő mozgalommá vált. A rendezvény a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva a szakrális művészet és az európai zsidó-keresztény értékek iránti elköteleződés jegyében kínált gazdag kulturális programot. A város templomai a megszokott istentiszteletektől eltérő módon tartottak nyitva, teret adva koncerteknek, kiállításoknak és vezetett túráknak. Minden eseményre ingyenes volt a belépés.

A nagyszebeni fesztivált az ortodox, az evangélikus, a római katolikus, a református, a zsidó közösség és a görögkatolikus történelmi felekezetek szervezték. Nagyszebenben és környékén a rendezvényt a HÍD Egyesület valósította meg. A történelmi egyházak nyitottsága mellett a Brukenthal Nemzeti Múzeum, az ASTRA Múzeum és a Radu Stanca Színház is csatlakozott és programokat szerveztek a fesztivál keretén belül.
A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki a megtisztelő bizalomért és a nyújtott támogatásokért.

Mitől működik vagy éppen mitől nem működik egy rövidfilm, a rövidfilmek és a digitális médiahasználat aktuális kérdései, a mozgókép és a mesterséges intelligencia kapcsolatai, újratervezés a magyar filmszakmában – izgalmas és aktuális kérdésekkel várják nem csupán a szakmabelieket a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle idei műhelyei, konferenciái és kerekasztalai Kolozsváron és Nagyváradon.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) megújítása és a magyar filmszakma által kidolgozott reformjavaslatok az apropója annak az Újratervezés nevű kerekasztal-beszélgetésnek, amelynek október 10-én, szombaton nyújt otthont a kolozsvári Vallásszabadság Háza. A találkozón Ugrin Julianna producer, az NFI ideiglenes igazgatóságának elnöke mesél arról, hogy milyen kihívásokkal szembesült az intézmény új vezetősége, hol tart jelenleg az NFI megújításának a folyamata, és milyen koncepcióváltásra számíthat a filmszakma a következő hónapokban. A beszélgetés második felében határon inneni és túli filmes szakemberekkel – Podhradská Lea, Kerekes Péter, Moldovai Katalin, Lakatos Róbert, K. Kovács Ákos és Visky Ábel rendezőkkel, Deák Dániellel, a Friss Hús fesztiváligazgatójával – kíséreljük meg feltérképezni azoknak a filmeseknek a sajátos helyzetét, akik magyarországi támogatással szeretnének filmet készíteni.

Egy másik kerekasztal az NMHH-val közös szervezésben kap helyet Nagyváradon. Október 9-én, pénteken 11 órától dr. Nagy Róbert, a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi adjunktusa, médiaművész, Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának igazgatóhelyettese és dr. Kollarik Tamás az NMHH médiatudatossági és audiovizuális szakértője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi docense beszél a rövidfilmek és a digitális médiahasználat aktuális kérdéseiről. Hasonló témával lesz hosszabb konferencia Kolozsváron, október 8-án. A kiindulópont: a közelmúltban a digitális média új kommunikációs kultúrát hozott létre, amelyben a figyelemért folytatott verseny meghatározza a tartalomgyártást és a befogadást, a rövidfilmek pedig ennek a médiakörnyezetnek kiemelkedő kifejezési formái, új kérdéseket vetnek fel a médiaértés és az oktatás számára is. A konferencia előadói: dr. Kassay Réka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kar egyetemi adjunktusa, Osváth Gábor filmproducer, dr. Novák Tamás rendező, producer, valamint dr. Kollarik Tamás és Jó Balázs.

Az általánosabb, elméletibb közelítések mellől a gyakorlati sem hiányozhat. A 26. Filmtettfeszten kiderül, hogy milyen a jó rövidfilm, illetve hogy mitől nem működik egy rövidfilm? Czakó Judit vágóval, Deák Dániel fesztiváligazgatóval és Osváth Gábor producerrel közösen beszélgetünk a rövidfilmek leggyakoribb hibáiról, őszintén, túlmagyarázás nélkül.

Nem elsősorban a rövidfilmek a témája a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Mozgókép és mesterséges intelligencia című konferenciájának, amelynek a kolozsvári Művész mozi ad otthont október 9-én, délelőtt. Algoritmusok és esztétika, mesterséges intelligencia és forgatókönyvírás, az AI mint kapuőr vagy mint szkriptdoktor – csak néhány az előadások égetően aktuális témái közül.

A nem csak a szűk szakmát megcélzó programpontok minden érdeklődő számára nyitottak, a részvétel díjtalan. Az események magyar nyelven zajlanak.

Teljes program hamarosan a Filmtettfeszt honlapján.

Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle.

A Filmtettfeszt központja idén is Kolozsvár, de az elmúlt év legjobb magyar filmjei október elején 15 másik városba is átköltöznek Sepsiszentgyörgytől Nagyváradig, Nagybányától az új helyszín Négyfaluig, Csíkszeredától Temesvárig, Kovásznától Aradig.

A válogatás olyan újdonságokat tartalmaz, mint Reisz Gábor néhány napja Velencében bemutatott tragikomédiája, a Földszint, amelyben egy penészfolt apropóján indul „nyomozás” egy társasházban, a Pekingben díjazott Mommy Blue, amelyben egy anya és fia kapcsolatát feszíti pattanásig egy egészségügyi vészhelyzet, a három női sors és a gyerekvállalás témája körül mozgó Mambo Maternica (r. Nagy Borbála), és a szintén női sorsok összefonódásáról, lírai szépségű képekkel mesélő Pipás (r. Goldberg Emília). A Föld és vas (r. Buvári Tamás) három idősíkját a külföldi boldogságkeresés motívuma kapcsolja össze, és ez a téma felbukkan a Blue Heron – Egy nyár emlékében, a Kanadában élő Sophy Romvari dokumentarista megoldásokat alkalmazó családregényében, valamint a kínai–magyar Zhang Ge Nem én vagyok című, félig napjaink valóságában, félig a szellemvilágban játszódó, testcserés drámájában is.

12 versenyfilm a 12. Filmgalopp mezőnyében

Jön Nemes László, az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének legújabb drámája, az Árva és Pálfi György Tyúkja, valószínűleg a filmtörténet egyetlen filmje, amelynek egy baromfi játssza a főszerepét. Négy hajdani barát találkozik egymással egy viharos éjszakán az Egykutyában (r. Deák Kristóf), és egy fiatal nő kerekedik felül elrablóin Holtai Gábor díjnyertes thrillerében, az Itt érzem magam otthon-ban. A felhőtlen szórakozásra vágyókat a Szenvedélyes nők (r. Herendi Gábor) és a Beléd estem (r. Tiszeker Dániel) várja a vásznak elé.

A fentiekhez dokumentumfilmek, nemzetközi fesztiválokon díjazott rövidek, legendás klasszikusok, illetve számos közönségtalálkozó és más kísérőprogram társul – részletekért érdemes lesz figyelni a következő hetekben a filmtettfeszt.ro-t és a fesztivál közösségimédia-felületeit.